a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

váltottak ki a magyarországi zsidóság soraiban. Néhányan, mint a már
említett Kunewalder, kitért, ilymódon demonstrálva „teljes” asszimilációs
hajlamát, mások - a zsidóellenes megmozdulások hatására – az
Amerikába való kivándorlásra gondolt. A magyarországi zsidók haladó
szárnyának többsége – így Lőw Lipót, Einhorn Ignác, Heilprin Mihály
(vö. CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-1849-es
szabadságharc elfelejtett költője in: MÉJ ’99/2 (1999), 27-37) és társaik,
akik közül többen (Heilprin, Diósy Márton, Szegfi Mór, Barnay Ignác stb.)
mintegy „egyéni” emancipációként állami szolgálatot vállaltak – hazafias
érzelmeiről tett tanúságot. Zsidó nemzetiség hivatalosan nem lévén a
magyar nemzet részeként, a magyar ügy támogatójaként deklarálták
magukat, ilymódon választva a relatív többséget alkotó magyarok és a
nemzetiségek, illetve a nemzeti politika és a császári kormányzat között.
117/ A zsidók anyagi hozzájárulásához az 1848/49-es forradalom és
szabadságharcban lásd BERNSTEIN:1998, passim. A szabadságharc
tábori rabbijairól lásd ZAKAR Péter fentebb idézett cikkét (48-es jegyzet).
118/ Horn Ede Kossuth nyilatkozatára hivatkozva a 180,000 fős
honvédseregben 20,000 zsidó katonát említ (VENETIANER:1922, 198).
Ez a szám aránytalanul eltúlzott. BERNSTEIN Bélának (Zsidó honvédek
1648/49-ben in: MZSSZ43 (1926), 90-116) körülbelül 1000 honvédot
sikerült azonosítania. A legújabb irodalomban BONA Gábor (Az 1848-
49-es honvédsereg zsidó születésű tisztjei in: MÉJ (új folyam) ’98/1
(1998), 59-87) 8-10 ezerre teszi a honvédseregben szolgáló zsidó
katonák számát és közülük névszerint 102 tisztet azonosít. Ez is
kiemelkedő arányt képvisel, a teljes zsidó népesség 4-5%-át.
Reálisabbnak tűnik - a forradalom bukása után az osztrák hadseregbe
kényszersorozottak számának ismeretében – a 4-6 ezer fő. A tábori
orvosok és sebészek jelentős része zsidó volt. A fegyveres szolgálaton
túl komoly szerepet játszottak a hadsereg felszerelésében, ellátásában
215