a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tisztviselők és hatóságok önkényétől, <strong>az</strong> a török berendezkedés<br />
immanens visszásságaiból, nem pedig a zsidóság elkülönült és<br />
elkülönített helyzetéből eredt. 59 A hódoltság korában a három részre<br />
szakadt országban Budán élt a legnagyobb zsidó gyülekezet, jóllehet a<br />
kezdet nem volt a legbiztatóbb. A mohácsi győztes Szulejmán szultán<br />
1526. szeptember 22-én, a sátoros ünnep első napján a Budán<br />
visszamaradt, jó kereskedő és kézműves hírében álló zsidókat – <strong>az</strong><br />
esztergomiakkal együtt – országai kereskedelem- és iparűző rétegeit<br />
gyarapítandó - erőszakkal hajóra rakatta és Konstantinápolyba, valamint<br />
a Balkán félsziget néhány nagyobb városába: Szófiába, Szalonikibe,<br />
Vidinbe, Plevnába, Kavallába, Monasztirba telepítette át, de jutott a<br />
budai zsidókból a Izmirbe sőt a Szentföldre, így Cfátra is néhány<br />
család. 60 Csak közel egy évtized múlva költözött újra élet <strong>az</strong> askenáz<br />
zsidók által Ofennek, a szefárd vagy törökös hagyományban Budunnak<br />
nevezett vári település északnyugati részén fekvő, elárvult zsidó<br />
utcájába. Buda tartós birtokbavétele (1541) után a hajdani hitközség<br />
számos tagja telepedett vissza, s a városban felbukkannak a Török<br />
Birodalomban élő, zömében <strong>az</strong> Ibér-félszigetről szárm<strong>az</strong>ó szefárd<br />
zsidók is, akiket <strong>az</strong> összeírások egy ideig „vendég”-nek neveznek és<br />
három évig nem kellett adót fizetniük. Számos belgrádi, szendrői,<br />
szaloniki, drinápolyi, szófiai, filibei, kavallai, vidini, szarajevói, sőt<br />
egyenesen sztambuli és cfáti zsidó család telepedett meg Budunban, A<br />
hódoltságkori Buda <strong>az</strong> askenázok és szefárdok fizikai és szellemi<br />
találkozóhelyévé lett. Az 1547-es összeírás közel 100 zsidó férfi nevét<br />
tünteti fel, míg <strong>az</strong> 1580. évi konskripció szerint Budán hatvannégy<br />
házban nyolcvannyolc család élt, ami mintegy nyolcszáz léleknek felel<br />
meg. 61<br />
A muszlim g<strong>az</strong>danép(ek) általában, és a Magas Porta a török<br />
birodalom fénykorában speciálisan, meglehetősen türelmes volt: nem<br />
14
Change language