a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

30/ Az 1832-1836-os reform-országgyűlésen a zsidóság helyzetének
rendezése a vallásügy kapcsán került az országgyűlés elé. 1833. április
11-én Temes megye küldötte javasolta, hogy a türelmi adó eltörlése
mellett a zsidókat ruházzák fel a polgári jogokkal, s szintúgy Baranya,
Bars, Ung Veszprém megyék követei nemcsak a vallási, hanem a polgári
szabadságot is biztosítani kívánták a zsidók számára. Somogy megye
javaslatára azonban a polgári jogok kérdése lekerült a napirendről és a
zsidóügy tárgyalása a türelmi adó kérdésére korlátozódott. (az alsótábla,
majd - háromszoros üzenetváltás után - a felsőtábla is belegyezett a
„gravamen”-nek tekintett türelmi adó megszüntetésébe, de az uralkodó a
hatalmi jogkörét megkérdőjelező javaslatot elutasította.) – SIMON
László: Zsidókérdés a reformkorban (1790-1848), (Debrecen: 1936), 30;
SZÁNTÓ Sámuel: Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországon
(1790-1840) in. MZSSZ3, 663. „A haladók és a rendi sérelmi poltikát
képviselők /…/ egyetértettek abban, hogy a zsidóság korabeli
állapotában nem alkalmas a nem-zsidó társadalmat megillető jogok
elnyerésére. Többen a zsidók erkölcsi színvonalának alacsony fokára
hivatkoztak, mások az elzárkózásra való hajlamot és anémet
nyelvhasználatot kifogásolták.” – PERPUK:1997, 65. A kérdés tágabb
összefüggéseit lásd Wolfgang HÄUSLER: Assimilation und
Emanzipation des ungarisches Judentums um die Mitte des 19.
Jahrhunderts in: SJA III, (Eisenstadt: Edition Roetzer, 1976), 33-79 és
KECSKEMÉTI Károly: A liberalizmus és a zsidók emancipációja in: TSZ
1982/2 (1982), 185-210. Az egyes társadalmi csoportok és a nevükben
fellépő személyek nézeteinek összefoglalását különösen irodalmi
vonatkozásokban lásd ZSOLDOS:1943, passim és ZSOLDOS:1998, 7-
31. Az események menetére lásd GROSZMANN Zsigmond: A magyar
zsidók V. Ferdinánd alatt (1835-1848), (Budapest: Magyar Könyvnyomda
és Kiadóvállalat R.-T, 1916), kronológiájára: HARASZTI:2004, ?-?. A
172