a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

későbbi kongresszusok szabályzatát. Minden bizottságban 25 képviselő
foglalt helyet a két tábor erőviszonyainak arányában: 14 haladó és 11
ortodox. A bizottságokat a tizedik ülésen, december 30-án jelölték ki, de
csak közel egy hónap múlva január 28-án kezdte meg a kongresszus
javaslataik megvitatását. – Vö. KATZ:1999, 201. Túlfűtött
tanácskozások után az erősen ortodoxellenes beállítottságú dr.
Hirschler Ignácot választották meg a kongresszus elnökének, első
alelnök a vallásos életű mérsékelt neológ Leopold Popper, az egyik
észak-nyugati körzet képviselője lett, míg a másod-elnökhelyettesi
posztot a népes fővárosi küldöttség tagja, Wahrmann Mór (1832-1894)
üzletember (később Lipótváros képviselőjeként a magyar országgyűlés
első izraelita vallású tagja, 1869-1894, Hirschler utódaként a Pesti
Izraelita [kongresszusi] Hitközség elnöke, 1881-1894), az első pesti rabbi
(1796-1826) Jiszrael Wahrmann unokája nyerte el. – KATZ:1999, 189-
190. Wahrmannról lásd Károly VÖRÖS: Mór Wahrmann: A Jewish
Banker in Hungarian Politics in the Era of the Dual Monarchy in:
SILBER:1992, 187–195; (magyarul) uő.: Wahrmann Mór: egy zsidó
politikus a dualizmus korában in: Budapesti Negyed 3, no. 2 (Budapest:
BFL, 1995), 22-30.
157/ Az ortodoxia egy másik nagyobb csoportja - az Azriel Hildesheimer
rabbi köré csoportosuló 35 képviselő – helytelenítette a távozást és
továbbra is részt vett az üléseken, jelentős befolyás és eredmény nélkül.
158/ A kongresszus által jóváhagyott szabályzat szerint minden
helységben csak egy hitközség szerveződhet. Minden zsidó köteles a
helybeli – vagy amennyiben lakóhelyén nincs, a szomszédos helységben
működő hitközséghez csatlakozni. Ha azonban „/…/ valamely községben
a tagok egy része a községben fennállótól eltérő istentiszteleti
intézményt kíván a maga részére életbe léptetni, s imaházi egyesületet
lépezni, úgy ez fel van jogosítva: a/ imaházat berendezni, b/ saktert és c/
229