a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Szófér tilalma ellenére – feléleszti a tanintézetet. Chorinnak csak 1832-
ben sikerül az aradi gyülekezet konzervatív erőin felülkerekedve
létrehoznia egy világi tárgyakat is oktató iskolát. – BENCE:1988,
Felvilágosodás, 19-20. Az iskolák száma a 19. század első felében szinte
folyamatosan emelkedett. Az 1840-es években a magyarországi
zsidóknak legalább a fele ismerte a latin vagy gót betűt. A helyi
közösségek által létesített és fenntartott elemi iskolák általában 2-3
osztályosok voltak, de minden osztály többnyire két évfolyammal
működött, így a tanulók 4-6 évig tanulhattak ilyen szinten. A főtárgy
továbbra is a vallástan maradt, de helyet kapott a német nyelv, a
helyesírás, a fogalmazás, a szépírás, a számtan, az ének és a
reformkortól néhol a magyar nyelv is. A tanítás nyelve az 1860-as évekig
a német volt.
32/ Lásd Joseph BEN-DAVID: A modern zsidó társadalom kezdetei
Magyarországon in Világosság, 1997/8, 3-38 [1952]; SILBER:1985;
KATZ:1999, passim.
33/ A vallástól való eltávolodás és a világi eszmék behatolása elleni
küzdelem jegyében az ortodoxia megszilárdítása és a mérsékelt
reformerekkel való esetleges megegyezés érdekében indítványozta
1844-ben Srágá Feivel (Paul) Hurwitz (Horowitz) pápai rabbi egy
országos rabbigyűlés összehívását Paksra. A tanácskozás kísérlet volt,
hogy a magyarországi zsidóság szellemi és vallási életét megegyezés
alapján rendezzék, de ez a kísérlet - előrevetítve az 1868-69-es
egyetemes kongresszus későbbi sikertelenségét – az ortodox rabbik
többségének fenntartásai miatt (a meghívott 120 rabbi közül csak 25,
többnyire a kisebb gyülekezetekből, tett eleget a felkérésnek) kudarcba
fulladt. A gyűlés fő tárgya a vallási és nevelési ügyek rendezése, illetve
az erre felügyelő szervek felállítása volt. A Hurwitz által képviselt ortodox
álláspont a rabbinikus szupremáciát kívánta intézményesíteni, míg a
174