a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Sibbolé há-leket („Összegyűjtött kalászok”) címet viselő reszponzumgyűjteményében<br />
megőrzött történetnek is. (Vö. SPITZER-<br />
KOMORÓCZY:2003, 116-119.) E szerint valamikor a 11. század utolsó<br />
évtizedeiben két regensburgi zsidó kereskedő, Ávráhám ben Chijjá és<br />
testvére, Jákov zsidó társaikkal és nem-zsidó alkalm<strong>az</strong>ottaikkal a kijevi<br />
<strong>Or</strong>oszországból tértek vissza megrakott szekereikkel. Egy péntek este<br />
a Duna bal partján haladtak, amikor eltört <strong>az</strong> egyik szekér kereke. Erre -<br />
annak ellenére, hogy közeledett a szombat - a szomszédos városba<br />
siettek. Már beállt a sábbát, mire beértek a helységbe. A zsidók éppen<br />
a zsinagógájukból jöttek ki, de nem üdvözölték a testvéreket, sőt a<br />
következő nap be sem engedték őket <strong>az</strong> imaházba. Vasárnap ugyanott<br />
összejöttek, hogy ítéletet mondjanak felettük a szombatszegés miatt.<br />
Fölkérték Kalonimosz rabbit, és Sábbátáj cházzánt (előimádkozó), akik<br />
Esztergom városában időztek, hogy járjanak el a szombatszegő<br />
testvérpár ügyében. (Kalonimosz és Sábbátáj nevük alapján Itáliából<br />
szárm<strong>az</strong>tak, és valószínűleg akkor kerültek a városba, amikor <strong>az</strong> ottani<br />
gyülekezetnek létszámbeli növekedése következtében vallási vezetőkre<br />
lett szüksége. Nem dönthető el, hogy ítélkezésük idején ideiglenesen<br />
tartózkodtak-e Esztergomban, vagy állandó vezetői voltak a községnek.)<br />
Nem kizárt, hogy Sábbátáj <strong>az</strong>onos <strong>az</strong>zal a Sábbátáj elöljáróval<br />
(párnász), akit egy karintiai sírkő tanúsága szerint<br />
(SCHEIBER:1983,107-110) Magyarországon öltek meg 1130-ban.<br />
Esztergom mellett Óbuda (dunai átkelő) és Székesfehérvár (királyi<br />
udvarház) lehettek a legrégibb zsidó települések Magyarországon. A<br />
távolsági kereskedelem mellett a zsidók nyilván a helyi üzletkötésekben<br />
is érdekeltek voltak. A Kézai Krónika szerint Szent István korában a<br />
legtöbb hetipiacot vasárnap tartották, ő <strong>az</strong>onban <strong>az</strong> esztergomi vásárt<br />
vallási megfontolásokból szombatra helyezte át, amivel gyakorlatilag<br />
kizárta a zsidókat. Feltehetőleg a zsidó konkurencia kiküszöbölésére is<br />
22
Change language