a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

március 21-én tartott népgyűlésen követelték Adolf Neustadt a
Pressburger Zeitung szerkesztője, valamint a városi serházban levő zsidó
üzletvezető távozását, a zsidók kiűzését és a házalás eltiltását. Az első
két pont kívánságát a hatóságok azonnal teljesítették, a másik kettőnek
egy hónappal később, a hírhedt húsvéti pogrom során szereztek érvényt a
pozsonyiak. – Vö. BERNSTEIN:1998, 30-31. A március 15-i pesti
forradalmi eseményekben több zsidó fiatal vett részt, sőt a sajtót
szimbolikusan felszabadító, a Landerer-nyomdát birtokbavevő tömeg előtt
egy zsidó orvostanhallgató beszédet is mondott. Neve nem maradt fenn,
ami szimptomatikusan mutatja – a két nappal korábbi bécsi forradalommal
összehasonlítva -, hogy a megmozdulásokban a zsidók, amint ez
természetes is, csak alárendelt szerepet játszottak.
77/ A zavargásokra lásd még Bártfay József levelét Bártfay Lászlóhoz,
Pozsony, 1848. márc. 22 in: WALDAPFEL Eszter: A forradalom és
szabadságharc levelestára I. (Budapest: ?, 1950), 140; a menekülő
zsidókra lásd Cherszky Antal levelét Pakodczay Pálhoz, Cseklész, 1848.
márc. 24, uo.: 154.
78/ A zsidóellenes közhangulat következtében az izraelita vallás
recepciója érdemben nem került az országgyűlésen tárgyalásra. Kossuth
március 23-án még a zsidók egyenjogúsítása érdekében emelte fel
szavát, és szükségesnek látta, hogy e tárgyban az országgyűlés külön
törvénycikket alkosson. A roppant szűkmarkú, az 1848-as követelések és
reformtörvények szellemével kiáltó ellentétben álló, március 24-én a
hírlapokban is megjelent törvényjavaslat kiábrándítóan hatott az
emancipáció híveire. A javaslat szövege (ZSOLDOS:1998, 78-79) szerint:
„A különböző hitvallások tekintetéből létező jogi és kötelességi
különbségeknek megszüntetése végett, a zsidó valláson levőkre nézve
rendeltetik.
194