a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Jegyzetek
1/ Arany János: Az örök zsidó (1860).
2/ [Zsidók] „...az ország jogainak nem részesei…” – III Ferdinánd 1647-
es törvényéből (1647:91. tc.), idézi VENETIANER:1922, 56. A zsidók
jogállásáról általában lásd VIRÁG:1935 és STEIN ARTUR: A zsidók közés
magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig, (Pestújhely,
Németi Nyomda, 1938).
3/ Mint láttuk ez - ha a Nagy Lajos alatti 1360 körüli átmeneti kiűzetést
nem számítjuk - a negyedik Magyarországon. Az első a hellenizáltromanizált
mediterrán zsidóság a kései római császárkorban, a második
a honfoglalástól kezdve - a honfoglalókkal együtt érkező, esetleg
részben zsidó vallású kabarok-kazárok, illetve az Árpád-kori nyugati
bevándorlás jóvoltából - folyamatosan 1526/1541-ig itt élő zsidók, és
végül a török-korszak újfent másfajta, más eredetű zsidósága. Vö.
GONDA:1992, 13-31.
4/ MARTON:1941, passim. A korábbi időszakhoz hasonlóan a (belső
zsidó) források a 18. század első felére vonatkozóan elég gyéren állnak
rendelkezésre, különös tekintettel arra, hogy az egyes helységek
történetének feldolgozása, a hitközségi irattárak feldolgozása az első
világháborúig csak részben történt meg, és ez a munka a trianoni
szerződéssel megpecsételt határmódosulások következtében (az izraeli
levéltárakba került anyagokat jellemző módon ma [Cseh]szlovákia,
Románia stb. archiváliái közé sorolják!), majd a második világháborús
események folyományaként, amelynek a magyar zsidóság életét
bemutató okiratos anyag jelentős része is áldozatul esett
(SCHŐNER:2004, 71), mindmáig elvégezetlen.
5/ KARÁDY:2000, 71.
77