a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

gyakorlatilag zsidómentessé, judenrein-né vált. Csak az ország nyugati
határszélén, leginkább a mai Burgenland területén az úgynevezett hét
községben és néhány más településen éltek - a nyugat-magyarországi
mágnások védelmében - askenáz, zömükben I. Lipót által 1670-ben
kiűzött bécsi, alsó-ausztriai zsidók és leszármazottjaik, 70 de ezen
közösségek is alig néhány évtizedes múltra tekinthettek vissza. Az
ország középső, hódoltsági területeinek zsidóságát, így az európai
méretekben is jelentősnek számító (askenáz-szefárd népességű) budai
gyülekezetet (pontosabban az egymás mellett élő három közösséget) is
elfújta a történelem szele. 71 Megpróbáltatásaikról, a török Buda
végnapjairól Schulhof Izsák Budai krónikája (Megillát Ofen) 72 fest
plasztikus képet. 1686 szeptemberének első napjaiban a mintegy
ezerfős budai zsidóságnak legalább felét legyilkolták a győztes császári
sereg zsoldosai, míg a többiek, akiket - hosszabb-rövidebb fogság után
kiváltottak a közép- és nyugat-európai zsidó községek - szétszóródtak
az európai országokban. A hódoltsági területek kisszámú zsidó
népessége a törökökkel együtt távozott és zömében a Balkánon
telepedett meg. 73 Körülbelül ugyanebben az időben az erdélyi uralkodók
által betelepített, javarészt szefárd zsidók túlnyomó többsége is
elmenekült Erdélyből, miután 1687-ben a császári seregek megszállták
a fejedelemséget. 74
Jegyzetek
1/ SZÉKELY Magda: Egy régi budai sírkőre in: MIOK ÉVKÖNYV:1970,
106. Péter, Pészách fia sírköve (1278. elul [aug. 21 – szept. 18]) a
jelenleg ismert legrégibb tárgyi emléke a zsidók budai
megtelepedésének. –Vö. SCHEIBER:1983, 113-115. Az első budai
18