a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

irányzat hatásáról tanúskodó vallási tankönyve, amely a zsidó vallás
hitelveinek első nyilvános összefoglalása volt Magyarországon (Buda,
1846)
66/ Az 1843-44. évi országgyűlés idején például az Ugocsa megyei
zsidóság – a megye országgyűlési követének azon nyilatkozatára, hogy
„addig ne emancipáltassanak, míg vallásuk külsőségeiről nem faragják le
a cafrangokat” – feleletként kinyilvánítja, hogy „inkább lemond a boldog
jövőről, ha polgári állapotuk javítása vallásuk legcsekélyebb
változtatásától tétetnék függővé.” – VENETIANER:1922, 147.
67/ A zsidók koncentrálódása mind a nagyobb biztonság, mind vallási
intézményrendszerük miatt szükségszerű volt. Az elsődleges ok persze
a nagyobb települések nyújtotta nagyobb gazdasági és művelődési
lehetőség volt.– Vö. ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes: A tiszafüredi zsidóság
története és demográfiája, (Tiszafüred: Füredi Kaszinó Egyesület, 1995),
10.
68/ Elegendő itt csupán Kossuth és Lőw Lipót hírlapi vitájára utalni. Vö.
VENETIANER:1922, 150-154. Még az utolsó rendi országgyűlés
végnapjaiban is (1848. április 6-án) a kerületi ülésen Kassa követe egy
ottani népgyűlés alábbi kívánságát tolmácsolja, „[…] hogy a törvényhozás
kényszerítse a zsidókat azon aggodalmak eloszlatására, melyek vallásuk
titkai iránt általánosan léteznek: míg ezt nem teszik, semmi politikai
jogokban ne részesüljenek, ha pedig nem teljesítik, űzessenek ki az
országból, jelesül pedig a sz. kir. városokból.” – BERNSTEIN:1998, 41.
69/ ZSOLDOS:1998, 12.
70/ A bevándorlóknak a már korábban itt élő zsidók sem örültek, mivel
mint korabeli beadványaikból kitűnik az „[…] nem nagy örömmel fogadták
újonnan érkező hitrokonaikat, és szerettek volna tőlük megszabadulni.
Számuk növekedése ugyanis maga után vonta a verseny erősödését. Az
évenkénti vagy háromévenkénti bérlet-árveréseken egyre keményebb
189