a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

amely egyben az egész ország zsidósága képviselőjének számított, a
zsidók számát mintegy 350-re becsülik. Vö. SCHEIBER:1969, 111-114.
„Házaik egy utcában feküdtek, melyet Zsidó utcának, Judengasse-nak
neveztek. /…/ Megélhetésük igen egyoldalú foglalkozáson alapult. A
zálogkölcsön-ügyletek jutottak csak nekik. Az árukereskedelemtől
minden erővel távol tartják őket. Ipari foglalkozásukat a céhek
akadályozzák, ennek tagjai zsidók nem lehettek. Vagyonkülönbségek
voltak a Zsidó utca családjai között, nem rendelkeztek valamennyien a
hitelüzletekhez szükséges vagyoni alappal. A szegények munkával
igyekeztek életüket fenntartani, de ezekről keveset szólnak az egykorú
források.” – GRÜNWALD: A zsidók története…, uo.
41/ A Franciaországból bevándorolt zsidókra lásd MZSO2:1937, 517 és
SCHEIBER:1969, 112-113. Szerencsés spanyol származását Keszthely
mártírhalált halt tudós főrabbija tisztázta 1937-ben írott tanulmányában
BÜCHLER Sándor: Szerencsés Imre származása in: MAHLER Ede
Emlékkönyv, (Budapest: 1937), 406–414. Újabb adatok: SCHEIBER
Sándor: A Szerencsés Imre-irodalomhoz in: MIOK ÉVKÖNYV:1975/76,
295–305. Az alkicstárnokságig emelkedett hitehagyott Szerencsés
életéről, családi viszonyairól, tevékenységéről: KOHN:1884, 271–286;
BÜCHLER: 1901, 63–72. A Magyarországra települt spanyol zsidóktól
lásd továbbá KUBINYI András: Spanyol zsidók a középkori Budán in:
MZSO12:1969, 19-26, illetve a magyarországi szefárdokról általában
[további szakirodalommal] HARASZTTI György: Szefárd zsidók
Magyarországon a kezdetektől a török uralom megszűntéig in:
HARASZTI:1999, 57-80.
42/ KOHN:1884, 208-232 és 241-245; SPITZER-KOMORÓCZY:2003,
251-257. Nagyszombaton tizenkét férfit és 2 nőt vetettek – nádor,
Szapolyai István jelenlétében – máglyára.
39