a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

abbitanács - gyakorolták a legnagyobb hatást. (A Balkán felől érte el a
budai zsidókat Sábbátáj Cvi álmessiás mozgalma is, amely az itteni
zsidókat az 1670-es években annyira magával ragadta, hogy az áv hó 9-
i, Jeruzsálem pusztulása emlékére tartott böjtnapot – a hagyományos
értékeknek a sabbateánizmusra jellemző megfordításával – orgiával
ülték meg. 65 ) Vélhetőleg a szír-szefárd-askenáz megoszlásnak
megfelelően Budán előbb két, majd 1674 után három zsinagógáról
hallunk; kettő a várbeli zsidónegyed területén a mai Táncsics Mihály
utcában volt a harmadik feltehetőleg a mai Viziváros Zsidóvárosnak is
nevezett részén épült, ennek a zsinagógának a helye mindmáig
ismeretlen. 66 Temetőjük a várfal lábánál, a várhegy keleti nyúlványán
mai Hunfalvy és Batthyány utcák között terült el. 67
A kor intoleráns európai viszonyait ismerve nem csoda, hogy
hasonlóan a 15-éves háború alatti magatartásukhoz, a hódoltságban élő
zsidóság többnyire hűségesen kitartott a törökök oldalán. 68 Ez történt az
1684-es és 1686-ös budai ostromok alkalmával is. A zsidók nem csupán
jelentős anyagi áldozattal segítették a török védősereget, hanem maguk
is részt vettek a vár megerősítésében, az utánpótlás szállításában stb.,
sőt a fegyveres küzdelemben is. A zsidó városrészen keresztül törtek be
az ostromló seregek a várba 1686. szeptember 2-án, romhalmazzá
változtatva a mintegy száz házból álló negyedet, leölve, rabszíjra fűzve
annak lakóit. Az ostromot, mészárlást túlélt 4-500 zsidót fogolyként
hurcolták magukkal a győztes seregek. A háború folytatódásával, a török
hatalom visszaszorulásával sorra megsemmisültek a hódoltsági
hitközségek; lakóik vagy a császári katonák foglyainak számát
gyarapították, vagy a visszavonuló török csapatokkal együtt hagyták el
az országot. 69
A török kiűzése után a közel korábbi államkeretei között helyreállt
Magyarország - egy későbbi rosszcsengésű kifejezéssel élve -
17