UTAZÁS

IOÓ
avarszürke az, mert moh és fris pázsit helyett mindenütt csak
a zuzmó lepi, legkivált a taránd^mó (Cladonia rangiferina) a
tarándszarvas kedves eledele. Itt-ott a levágott fényűk hatalmas
szálfákban rakásra téve hevernek úgy, hogy vastagabb
végük egymás fölé kerül, míg a vékonyabb vagy 50 0 szögben
szétáll; így összefektetett két-két fatörzs fölött hasonló
alakban vagy 10—15 pár van felrakva.
A ritkásan előkerülő házak közt itt az az építkezés is
megtartotta magát, mely «Barfrö» néven ismeretes, midőn
t. i. a rendes «IUhus» elé egy toronyforma négyszögletű
épület jön, melynek felső szobája vagy hálószoba vagy ruhatár.
Ilyféle házak Dániában szokásosak voltak hajdan, Norvégiában
csak Österdalban honosodtak meg. Némi maradványát
ez előugró középépületnek az újabb házak építkezése
is megőrizte, mert sokat láttam, hol a ház köréprésze ilyen
jellegre vall, erkélyes nyitott, szabad lépcsővel, mintha a
«Barfro»-t, vagyis azt a kívülről a házhoz épített toronyrészt,
az épülettest közepére benyomták s modern igényekhez képest
átalakították volna. Még csak a betetőzés anyagát kell
figyelmünkre méltatni, mely mint már említve is volt, sok
házon élő gyepből áll. Ez a tetőfödés igen eredeti valami,
de Norvégiában oly általános, mint nálunk a szalma- vagy
nádfödél. Alig látunk vidéket akár délen, akár Finnmarkenben,
hol ilyen tetőzetű házak ne volnának, s nem ritkaság,
ha a háztetőből egy-egy nyirfa nő föl vagy az ott termő
füvecskét kecske legelgeti. Készítésük következő módon
történik: mindenek előtt berakják a tetőt deszkával, erre
sűrű rétegben nyirfahéjat tesznek, a nyirfahéjakra finomabb
föld kerül, a melyet gyeptéglákkal szépen kiraknak; hogy a
szél egy könnyen meg ne bontsa az ily módon készült tetőt,
megnehezítik azt nagy darab kövekkel, fahasábokkal. Ilyen
gyeptető a mellett, hogy az esőt jól állja, több meleget tart,