UTAZÁS

91
a vikingi hajók formájára, úgy hogy egy kis képzelettel a
hiányzó részeket is kiegészíthettük magunknak, míg végre
1880-ban a Sandefjord mellékén Gök$taad-ní\ a «Kongs
Haug» (Király domb) felásása közben, egy teljesen jó karban
maradt hajót emeltek ki, melyet az agyagföldből álló
burkolat, egy-két csekélységet kivéve, szerencsésen megmentett
a rothadástól, korhadástól. Úgy a Tune-né\ talált hajó, mint
ez utóbbi is, itt van most Christianiában s méltó csodálattal
vizsgálhatjuk ez ezeréves faalkotmányokat, melyeket a norvég
kormány teljesen kijavíttatott s féltékenyen őriz.
Az egyik — a tunei hajó — körülbelül 13 m. hosszú és
4 m. széles, egy méternél magasabb, két vége hegyesen ér
össze és egyforma, a hajó pereme elkorhadása következtében
nem tudjuk hány evedzőre volt berendezve, árboczának
egy része megmaradt — tehát vitorlás hajó volt — kormánya
evedző alakú s az árbocz mögött a hajó falához volt
erősítve. A gökstaadti hajó sokkal nagyobb, 23 m. hosszú;
4*5 — 5 m. széles, 2 m. mély, ennélfogva tehát feltűnő karcsú.
Közepén erős gerenda van halfarku végződéssel, ebben áll
az árbocz egyik része, a másik fele meg ott fekszik a hajóban.
Bordazata összeszögezett deszkákból kerül ki, melyek
a hajó közepéből sugarasan nyúló bordákra vannak erősítve.
Födélzete nem volt, csak egy részén látható bizonyos tetőzés,
a sírkamrán, melybe az eltemetett vezér hulláját fektették.
Találtak a hajó körül vitorla, evedző és kisebb csónak
részeket is. Legérdekesebb azonban rajta a kormány, mely
nem a hajó farán van, hanem ép úgy mint a Nydamnál
kiásott hajómaradványnál, a jobb hajóoldal hátulsó részén.
Maga a kormánylapát vagy 3 m. hosszú s fél m. széles s
alul egy tengelye körül mozgó rúddal, fent pedig kötélzettel
van a hajóhoz megerősítve. Gyönyörű faragást mutat a
kormányrúd, azután a hajóban lelt sátortámasztő oszlopfejek,