UTAZÁS

?04
viszonyai ezektől némileg elütök; így a nyár általában melegebb,
mint Hammerfestnél és Vardőnél, a tél meg hidegebb ;
évi isothermája —i°C, január isothermája —io°C, a július
isothermája +1 r i °C. Ennek oka főleg az, hogy a Golfstromdrift
ide már nem hat be.
Nekünk az időjárás kedvezőtlenségét most nem lehetett
tekintetbe venni s így esernyőkkel, vizet álló köpenyekkel
felfegyverkezve beszálltunk a «Sirius» oldallépcsőjéhez jött
ladikok egyikébe s átvitettük magunkat a városba. Alig
éreztünk azonban lábaink alatt földet — amire most inkább
«sárosföld» mint «szárazföld» név talált — oly erővel kezdett
önteni az eső, hogy bátran beillett felhőszakadásnak.
Lehetetlen volt tovább menni, meghúztuk hát magunkat a
parti lábas rakodóházak egyikében, míg az idő java mérgét
kieresztette. Csendesebb záporban kezdtük azután meg
városi sétánkat az egyemeletes faházakból álló, girbe-görbe
egyenetlen utczákban. Egyetlen egy emberi lénynyel sem
találkoztunk ebben a czudar, kutyának is erős időjárásban.
Szerencsére a főbb utczák járói deszkából vannak — bölcs
előrelátásból — melynek szélein facsatornák vezetik le a
vizet, így legalább csak nedvesek, s nem sárosak lettünk.
Végre szűnni kezdett az eső, megnépesedtek az utczák, s
alkalmunk volt látni egy marék embert, kik a világ e félreeső
zugolyában élik világukat. A finneket szikár, csontos
termetük, szögletes, kiálló pofacsontu ábrázatjuk félreismerhetlenül
megkülönbözteti a norvégektől. Viseletükön azonban
csakis a különös alakú, lapp «gabmagak» sarukhoz hasonlító
csizmájuk jellemző, egyébként éppen olyan nemzetközi
izü ruházatban járnak, mint a norvégek. Egy nagyobb
téren, községházszámba menő épület előtt, embercsoport
állott, kíváncsian olvasva a kifüggesztett feketetáblákra ragasztott
papirosokról. Az egyiken az érkező hajó előzetes.