UTAZÁS

2 4 8
s ha akartuk ebédre és vacsorára is megkaptuk, de másrészt
az ebéd majd mindennap ugyanazokat az étkeket nyújtotta
kevés változatossággal. Rendszerint volt valami rossz sajt
vagy gyenge hűsleves, azután forralt lazacz, tőke hal vagy
flundra vagy a rettenetes «fiskebollen, a mi nem más mint
szitán átnyomott s így péppé vált halból készült gombócz,
tejeslében; mint harmadik fogást legtöbbször főtt, sovány
bárány- vagy tehénhúst kaptunk, azután gyümölcs kocsonyát
édesen tejszínnel vagy puddingot mártással; jó nap járt, ha
palacsinta került tésztául. A második és harmadik fogáshoz
mindig volt burgonya, melyet másként nem is készítenek itt
mint főve, főzelék alig volt. A befőzött gyümölcskocsonyák
itt termő afonyaféle bogyókból vagy a hires «Mo/fer»-bői, az
északi apró málnából készültek. Ez utóbbi édes savanykás
üdítő izét meg is kedveltük s mindig megvigasztalódtunk,
ha a málnánkhoz hasonló sárgapiros gyümölcsöt behozták.
Vizet egész tromsői létezésünk alatt nem ittunk, feleségem
csak Seltersmnd-t vagy «Sodavand»-t, magam pedig a Tromsőn
főzött sört ittam. Csak két eset'volt, mikor mégis kóstoltam
vizet, egyszer olvadt hölevet, egyszer tengervizet; elgondolható,
hogy az utóbbi próbakisérlet e tekintetben víziszonyba
döntött.
A hajón a rendes életet is újra megszoktuk, mert Tromsőn
minden napnak, úgy az alvást, étkezést mint a foglalkozást
is tekintve, más volt a beosztása, a folytonos nappal
teljesen megbontotta az élet rendjét sőt még a napok dátuma
iránt is nem egyszer kétségünk volt. Hol éjjel vadásztunk s
délelőtt pihentünk, hol délután ebédeztünk s éjjel reggeliztünk,
általában véve azonban, úgy mint a norvégek maguk
sem alusznak sokat nyár idején, mi meg időmegtakarításból
még a rendes alvásnak szentelt pár órát is megrövidítettük.
Éjfél előtt csak kivételesen látott az ágy s ilyenkor Tromsőn