UTAZÁS

VI.
NORVÉGIA DÉLKELETI VIDÉKEIN ÁT.
Norvégiában az első vasút 185 i-ben épült, ezen a pályán
robogunk most Lilleström-töl EidsvoldAg, kavicsos területen,
csak messzebb Trőgstadt felől emelkednek szép erdős, de
nem igen magas hegyek. A tükör tiszta Vb/77?£/?.-Solyó tóvá
szélesült medrének partján érjük el Eidsvold városkát, mely
nemcsak kedves tájékával és vashámorjával érdekel, hanem
egy nevezetes történelmi esemény az, a mi az idegennek itt
önkénytelenül eszébe jut, a norvégeket pedig legbensőbben
érinti, mert e helyhez fűződik annak az alapnak születése, melynek
elnyeréséért és megtartásáért a nemzetek másutt is annyi
vért, annyi küzdelmet áldoztak, mely a népek életében döntő
jelentőséggel bír mindenkor s hatása az egyesekre, mint az
összeségre is olyan, hogy szinte módosítja, alakítja, támogatja,
vezérli azoknak minden komolyabb lépését. A közeli vashámor
egyik deszka-termében született meg ugyanis 1814.
máj. 18-án a norvég alkotmány, melynek demokratikus elvei
annyi köz- és egyéni szabadságot tartalmaznak, mint a menynyit
a világ egyetlen monarkhikus államában sem találhatunk.
A maga nemében egyedül álló alkotmány ez, majdnem
ideális, s hogy mégis nemcsak megállhatott, de rövid idő
.alatt az országot a fejlődés magas fokára segítette és igazán