UTAZÁS

ni
sirály, sok ló sirály, néhány ezüstös sirály rakonczátlan játék
közt kergetődzött, a fekete lummák — Uria grylle — sebes
repüléssel mint kis fekete pontok, a zöld tengervíz fölött
czikkáztak, szem elé került két tarka kő forgató — Strepsilas
interpres —, mig dunnalud tegnaphoz képest kevesebb
volt. Többször találkozunk azokkal a kissé otromba forma,
egy árboczos, egy nagy négyszögletű s fölötte a kisebb ferdény
alakú vitorlával járó hajókkal, melyek az ősi vikingi
hajókra emlékeztetnek s a legrégibb mintájú norvég hajók.
Színig vannak ezek feltöltve a fejetlen, hosszában hasított,
megszárított tőkehallal (Gadus morhuaJ, melyet délibb tájékra
szállítanak. Fjeldvik-né\ az ezüstös sirályok közt láttam az első
kávébarna kis halfarkast — Stercorarius parasiticus — ezt a
sirály fajú, de karvaly természetű madarat.
Később balra hagyjuk a szirtes Lekő szigetet s Gutvik-nk\
megállunk. Ne gondoljunk ezeknél a kikötő állomásoknál a
mi falvainkhoz hasonló helyekre; egy pár házból, kunyhóból
álló telepek ezek, kevésnek van faluinkhoz hasonló terjedelme
vagy temploma is s létezésüket leginkább egy pár
halász-családnak köszönhetik, kiket a kereset állandóan itt
tart. Minden épület, ha van a templom is, deszkából van, de
sokszor emeletes házak is akadnak s mindenütt, a partok
felé dűlve, nagyobb lábas épületek, a raktárak. Lépcső vezet
fel ezekre, ereszükről csigán kötél lóg alá végén erős vashoroggal
vagy a «Kasseklör-reU, a mi egy karikából szétágazó
két körömvasból áll, melyek a felhúzandó hordókat
vagy ládákat megmarkolják. Ilyenek a hajó gőzdarujánál is
sokszor alkalmazásba kerülnek.
Gutvik táján egyszerre változik a vidék. A szigetek jobban
fásak, látni fényükkel kevert nyíres oldalokat, völgyeket, s
a hegyek valamint szigetek kúpos, gömbölyded alakzatát éles,
szögletes, tarajos csúcsok, nagy hómezők váltják föl. A szi-