UTAZÁS

?88
szárítja, gond és további munka nélkül; de sózva is készítik...
A Selszelés, hasítás különbözősége szerint van Klepfisk T
Rundfisk, Törfisk, Laberdan.
A fejeket rakásba vetik — láttam kazalszerű nagyokat
is — tűzen megaszalják, kiszárítják, azután porrá őrlik s guanót,
trágyát készítenek belőlük. Tengeri gazzal felfőzve
marhaetetésre is használják.
Most már nagyrészt üresek voltak a megszámlálhatatlan
sokaságú halszárogatók, az áru forgalomba került; csak a
főbb halásztelepek guanó gyárainak adott még dolgot KL
idei «termés», s a rakodó házakban rejtőző «maradék» emlékeztetett
a lezajlott nagy napokra.
Baldstadtnál útitársaink közül két angol hölgy hagyott el r
kikkel útközben nem egy kedélyes beszélgetést folytattunk.
Ügyesen kezelték az ecsetet, csinos aquarelljeik néhány
vázlatkönyvet egészen megtöltöttek. Most a Lofotok várromszerű,
ágaskodó, bizar alakzataival veszik fel a próbát.
Még ügyes ecsetkezelőnek is erős feladat ez, habár nem
kevésbé hálás is.
EILERT ADESTEN NORMAN nagy hírnevét Lofot-tájképei
alapították meg; igaz, a víz rezgését, a levegő tisztaságát
vagy a sajátszerű világítást, színezetet nálánál alig tudja máshívebben
festeni. A megkapó hatást a természethűség keresetlen
kifejezésével éri el, épp ugy mint DAHL és MORTEN-
MÜLLER.
DAHL ereje azonban genre-képekben, apró népélet jelenetekben
tör magának utat, míg utóbbi első sorban tájkép
festő s különösen a norvég fényű erdőket veszi előszeretettel
ecset alá, miért is épp ugy mint NORMAN «a Lofotok
festője», ő a «norvég fenyvesek festője».
A norvég festészet különben általános jellem szerint tájkép
festészet; nem is lehet az másként, hol a szegény ember