UTAZÁS

397
ságolva vannak. A gyalogságnál, tüzérségnél, szekerészeinél
az első évben csak 42 napra hívják be az ujonczokat, — a
többi csapatoknál valamivel hosszabb időre —, mely alatt a
katonai kiképzést úgy a hogy megkapják. Ezentúl egymást
követő négy éven át csak évi négy heti fegyvergyakorlatra
vonul be a legénység. Az ötödik év végével a sorhadi szolgálat
után négy évi honvédségi, majd ismét négy évi népfelkelési
kötelezettség áll fenn.
Az önkénytesek 6 évi állandó szolgálatra kötelezvék,
ezekből kerül ki az öt fennálló gyalogdandár számára egyenkint
1Q2 ember, az egyetlen lovasdandár részére egy század,
az öt zászlóalj tüzérségnek egy-egy ütegére 20 ember, melyek
a keretnek is igen megszorított fogalmát adják ki.
Teljes létszámban csak az egyetlen vadászezred áll, öt századot
képezve. A hadsereg hadi létszáma összesen 18,000
embert tehet, nem többet. Csak a sorhad vezényelhető
háború esetén az ország határain túlra; a honvédség az ország
határain belül, a népfölkelés pedig a szűkebb otthon védelmére
alkalmazható. A tisztek és altisztek is két csoportra
oszthatók; állandóan alkalmazottakra és ideiglenes minőségűekre,
utóbbiak a mi tartalékos tisztjeinkre emlékeztetnek,
fizetést nem kapnak s 10 havi kiképzés után csak az évi
fegyvergyakorlatokra vonulnak be 4 éven keresztül. Az állandóan
alkalmazott tisztek 5 évig kötelesek szolgálni. Mire
beértünk az udvarba, a katonaság — néhány üteg lovas tüzér
volt — arczvonalban állott s egy öreg tiszt fogadta a jelentéseket.
Az egész csapat rendkívül rosszul volt felszerelve,
egyformaságról, fegyelemről, a. mi értelmünkben szó sem
volt. A legénység úgy ült a lovon, a hogy éppen jónak látta,
semmi katonás tartást nem mutatott. Az egyenruhák nem
illettek jól, minden letyegett, a csizmaszár hol térden felül,
hol térdig sem ért, otromba nagy kardjuk szijazattal a ló-