UTAZÁS

124
madársereget akár csak kisebb szigetnek tarthattuk volna, a
másik pillanatban azonban a feketeség fehérre változott, mert
begyükkei fordultak felénk, most meg felerészben a víz alá
buktak, azonban mire a lemerültek feljöttek a másik felük
bukott alá, szünet nélkül ismételve ezt a játékot, mely olyan
mozgást, benyomást keltett, mintha a víz erős hullámzásban
volna. Torghatten táján még egy érdekes megfigyelés is kínálkozott.
Láttam ugyanis, hogy a szélcsendes időben tükörsima
tenger egy helyen nagyon fodrot hány, szememet tehát
nem vettem le erről a pontról. A víznek játszása több perczig
tartott sőt haladni látszott, mikor egyszerre valami fekete
tömeg merült ki a tenger síkjából, egy hatalmas hálna félteste.
Többször felbukott, majd durranásszerü morajlás közt
ismét elmerült, közbe mindig messzebb úszva. Az útitársak
is csakhamar észrevették mit nézegetek olyan nagyon, elővették
hát a sok messzelátót, melyek nem váltak el addig a
szemtől, míg csak az óriási emlős végleg el nem tűnt a meszszeségben.
Azok a typikus kis hajók, «Ranv£eringbaade», melyek a
partitanyák körül hajónkat körülrajozták, sok helyt járnak a
szigetközi vizén vagy a házikók előtt sorjában partra vannak
vonszolva, az öblökben kikötve. Mindegyikük egyformán
készült s a szerint amint négy, hat vagy nyolcz evedzősek
«Fjering», ((Sexring)), «Ottring» a nevük, ha vitorlával járnak,
egy árboczosak s négyszögletű vitorla való reájuk, mely gyakran
rozsda veresszínü, mert tartósság kedvéért nyirfa levébe
áztatják a vásznat. A hajó fara ugy orra is egyformán fel van
hajtva, gondolaszerü; bordazata rendkívül gondosan készült,
nem igen hasas, alapéle hosszú, ugy hogy egész alakja nyúlánk
és könnyű mozgásra van számítva. Alapszinük rendesen
dióbarna, pereméjük azonban sárga, piros, petrezselem zöld,
kék és fehér színekkel rikító. Kolompjuk, vagyis a hová