UTAZÁS

2$?
Skjaervő után Hűkéi, Rödő, Lögő kisebb szigetek közt
neki vágunk a szabad jegestengernek, egy pillantást vetve a
jobb oldalon maradó Kvaenangfiord-hz., a hatalmasan előretolt
Kvaenangstinder jégtől ősz fejére. Ezentúl egyfelől a végtelen
szemhatárral érintkező tengerfelület, másfelől az Alrias
Nyurga félsziget szögletes, éles gerinczű sziklatömbjei kisérnek.
Pompás tavaszi levegőt szivünk be, a táj tiszta, minden
'-alakzat élesen kivehető, a lég átlátszó minden pára nélkül
való, mint nálunk tavaszelő idejében lenni szokott. Az utasok
legjobb hangulatban voltak, egy különösen víg kedélyű pap,,
ki lapp híveihez Finnmarkén valamely magányos tájára megy,.
felöltözött az amerikaik által útközben vásárolt lapp öltözetbe,
belebujtatta ilyen csuhába azok családjához tartozó
két kis leánykát is s ölbe fogván őket, oda ült az atya fényképező
készüléke elé, a rendesen komoly, de alapjában igen
kedélyes norvégek nem kis mulatságára.
Derült, fellegmentes időben ébredtünk másnap — juL
19-én-— a Sörösund-ban, mely a 971*6 G km. terjedelmű
igen hegyes, Sörő, Stjernö és Seiland szigetek közt fekszik.
Sörön csupa behavazott 600—900 m. magas hegykupok
emelkednek, míg Stjernő-t és Seiland-ot az a kopár, szürkebarna,
majdnem függélyesen a tengerből kimeredő fensik
jellemzi, melyet völgyek és bemetszések sehol sem tagolnak..
Itt-ott gyér gyep merészkedik zöldelni, mintha csak pótolni'
akarná a fatenyészet teljes hiányát, különben az egész természet
kihalt, lehangoló, mert Finnmarkén igazi jellege, a.
tNaeringen-nek nevezett tájalakzat borzasztóan nagyszerű.
képe domborodik ki mind jobban a szem előtt.
A sund kijárója előtt látható lesz, az egyik végén falszerűen
felmeredő, másik végén a tengerbe lejtő lakatlan
Haajen (czápa) sziget sötét sziklatömege, azután még csak
rövid ideig zubognak a «Sirius» hajtó csavarjai, mert alig