UTAZÁS

7 2
(Motacilla álba) röpködött és kereste eledelét akár csak
nálunk. Legelsőbben is a PoLHEM-zsilipeket néztük meg,
e legnagyobb vízmű-romokat, melyek így is hirdetik a régen
porladozó nagy készítőjük lángeszét, azután a «Kongsgrotta»
(királyi barlang) hatalmas szikla vajasát tekintjük meg, mely
telve van az őskőzetbe vésett fejedelmi és előkelő látogatók
névaláírásával, látogatásuk emlékére többek közt következő
neveket olvashatjuk: Carl Johann, Oscar, Charlotte, Sophie,
Eugenie Desirée stb. Ez a Kongsgrotta afféle képződmény,
bár nem teljes, melyeket a geológia is figyelemre méltat s
a norvég nyelv mjaettegrydev, a svéd pedig «játtegryía» név
alatt ismer. Ezek fazék-, üst- vagy palaczkalakú kisimított
kisebb-nagyobb vajasok az őskőzetben s különösen Norvégiában
gyakoriak úgy a tengerparton, mint folyamok mentén,
sőt magas hegyeken is. A Christiania-fjord elején egy egész
hegyoldal telve van ilyen lyukakkal akár csak óriási parti
fecskék tanyái volnának. Legtöbbnyire függélyesen lefelé
alakultak a kőzetben, de van sok, mely rézsut vagy vízszintesen
nyúlik abba. Rendesen vízzel vagy kőtörmelékkel,
kerekded lecsiszolt kövekkel vannak részben megtöltve.
Keletkezésüket többféleképpen magyarázzák, de legvalószínűbb,
hogy régi idők hatalmas sziklafelületeinek erosiója
és a glecserek fokozatos mozgása következtében keletkeztek,
épp úgy mint azok a sokféle mély, kivájt vonalak és
simára köszörült sziklák, melyek Skandinávia hegyeit annyira
jellemzik; de nem lehetetlen az sem, hogy némelyik régen
elapadt zuhatagok emlékét őrzi, azt a pontot, a hová a nagy
magasságból óriási erővel leeső víz szakadt; sőt az sincs
kizárva, hogy azok ma már nem létező folyók medreiben
oly helyeken képződtek, a hol a rohanó víz állandóan örvénylett
s ereje a mederben lyukat mart magának. Trollháttanban
není is messze a Kongsgrottá-tól egy teljesen ép