UTAZÁS

6 4
bach Lauíerbrunnen völgyben 300 m. magas, mely némileg
a Mörkfosra emlékeztet, sőt a 300 méterrel magasabb
Yosemite esések felső részéhez Kaliforniában, megjegyzendő
azonban, hogy a Mörkfos mind a kettőnél vízbővebb. A vízesések
óriása végre a Niagara magasságra nem túlságos,
mert csak 99*36 m. esésű, de 1097*3 m. széles. A trollháttani
esésekhez mindezek közt legjobban hasonlít a Sarpfos,
bár esése alacsonyabb és vízszegényebb, azután a Rajna esése
Schaffhausennél, mely vizét az Alpokból és a Bodenseeből
nyeri. Ez közelíti meg legjobban magasságra, mint vízmenynyiségre
is Troliháttan vízeséseit, de fel nem éri. Nem is az
esés magassága, mely csak 33 m.; de főleg a vizbőség és
vízsebesség az, a mi a trollháttani eséseknek Európában első
helyet jelöl ki; ezt pedig a 44 méternyire a tenger fölött fekvő
és 5215 Gkm. nagy Wenertónak köszönik, mely a Götaelvet
táplálja. Ha valamely vízfolyás bőségét, a folyás irányára
merőlegesen vezetett keresztmetszet területének és a folyás
másodpercznyí sebességének szorzata adja ki, s a keresztmetszet
területét a folyás szélessége és átlagos mélységének
szorzata fejezi ki, s ha végre valamely vízfolyásban rejlő
theoretikus maximalis munkaerőt, egy helyre concentrált
esésének és vízmennyiségének szorzatával kapjuk meg, s
tudjuk, hogy M (maximum) = 1000 Q . /?, mely képletben a
Q a folyásnak másodperczekben hozott vízmennyiségét köbméterekben,
/? pedig a felső és alsó vízszín között való
magasságot fejezi ki, akkor ezt a munkaerőt méterkilogrammokban,
vagy M/75 lóerőben tudjuk meg. Ez utón nyerték,
hogy a trollháttani esések 225,000 lóerővel érnek föl.
A Niagara, melyet a Felsőtó, Hurontó, Michigantó és
Erietó lefolyása az Ontariotóba képez, víztáplálékot annyit
kap, mint ha a Keleti tenger 7 3 -részének lefolyása volna, —
a melylyel a négy első tó vízmennyisége felér — vagyis