UTAZÁS

4ii
: Így tehát csak másnap — aug. 3-án — hurczolkodtunk
ki czellánkból s a Norge szállóban szálltunk meg arra a két
napra, mit «Norvégia Hamburgjában)) a régi hansa-városv
ban tölteni fogunk.
Bergen 47,000 lakójával, csinos hegyek környezte tengeri
fekvésével, a szó teljes értelmében modern város, sokkal
inkább mint Christiania vagy Trondhjem; de egész külsejében,
sőt mi több, lakóinak lelkületében, természetében is, az
igazi norvég jelieget nélkülözzük itt. Víg, eleven, zajos népélet
lüktet mindenfelé, a beszélgetés hangosabb, élénkebb
mint egyébb norvég helyen, mintha nemis a csendes, kedélyes
normann fajjal, hanem olaszos vérű emberekkel volna
dolgunk.
Gazdagságát Bergen nagyszerű kereskedelmének, modern
fejlődését azonban kétségtelenül párját ritkító nemzetközi
turista forgalmának köszöni. A jeles VOGT mikor északi
útjában Bergent is érintette, tömör vonásokban ezt irja róla:
«Idegeneknek borzasztó fészek. Nyilvános szórakozó helyekről
nem is szólva — mert ilyenek nem léteznek — alig van
a szűk, szegletes utczákban szállója vagy kávéháza, étkezője
s az egyetlen vendéglő közös szobáival, rossz kiszolgálásával
és avas vajával elrettentő, kivüle alig van más lakás, mint
matróz lebújok félig föld fölött, félig föld alatt, melyek nyilasaiból
nevezhetetlen szag ömlik ki s a finomabb orrokat
három lépésnyire vissza veti». Ily képét adta 1861-ben Bergennek
ez a neves természetbúvár s feltehetjük, hogy nem
nézett egyoldalúan. A mai Bergent e vonásokból alig ismerhetjük
fel. Elsőrangú szállókban találjuk meg a legkényesebb
izlést is kielégítő, korszerű igényekhez mért kényelmet s
megtalálunk mindent, a mit csak utasember szíve-szája hamarjában
kivánhat.
A Norge szálló előcsarnoka csak úgy nyüzsgött a sok