UTAZÁS

202
SPARRE-SCHNEIDER úrral Tromső geológiai térképét fogják
végleg elkészíteni. A geológia ötletéből helyén való lesz
egy pillantás Tromső alkatára, mely több tekintetben érdekes.
Mindennekelőtt azonban tudnunk kell, hogy egész Norvégia
óriási sziklatömegei geologiailag, kevés kivétellel, ősi
alapkőzetekből állanak s a sokféle, egymás fölé tolult különnemű,
más és más korszakból származó rétegeket, nélkülözik.
Déli- és Közép-Norvégia egyes siluri és devoni lerakodásai
vagy kövületei és Finnmarkén kevés paláozoi és mezozoi
rakodmányai kivételével, alig van az egész országban
azoi kor után keletkezett sedimentkőzet.
A kőzetek főjellege gnais^, kristályos palák, gránit, tehát
a legrégibb, vagyis archéi korszak bélyegét viselik magukon,
mely alakzat szerint táblázott, emelt, hányódott, vetődött,
düledékes és más csodálatos sziklaképződéseket mutat.
A Skandináv-félsziget hegyvilága tehát úgy az Alpeseknél,
Pyreneusoknál, valamint Közép-Európa egyéb hegylánczolatjainál
is sokkalta vénebb.
Ezt az őskőzetet csak a negyedkor hatalmas földkéreg
átalakulásai érintették közelebbről, midőn ez időszak első
felében az úgynevezett pleisztoczén epocha s vele az első
jégkorszak beköszöntött. Ekkor egész Norvégiát hatalmas,
a tudomány mai nézete szerint, körülbelül 500—-1700 m.
vastag jégpánczél lepte el, afféle belső jegesedés, mely
Grönlandot mai napig is takarja. Nem tartozik ide annak
fejtegetése, mennyire terjedt délnek a jégburok, Közép-
Európáig-e ? vagy pedig Skandinávia déli részeitől Közép-
Európáig diluviális tenger terült-e el ? sőt azt sem kutatjuk,
mik voltak a jégkorszak okai? a meleg tengeráramlatok
irányváltozása-e? vagy földünk tengelyének változása a
naphoz viszonyítva ? végre talán domborzati változások, rit-