UTAZÁS

275
Vadsőig, az Oroszország és Norvégia között határt szabó
Varangerfjordig. A madárhegyek lakói leginkább az alka —
Álca torda —, a fekete és kö\. lumma — Uria grylle és lomvia
—, a lunda — Mormon arcticus — és a háromujju
sirály — Rissa tridactyla —. Hollók — Corvus corax —,
halászsas — Haliaétus albicillus —, északi sólymok — Falco
gyrfalco — egy-két párban, a hollók több párban is, mintegy
tartozékai e madárhegyeknek, azonkívül rendesen található
ott még egyik vagy másik nagyobb sirályfaj és a két karakatna
néhány párja. Egyes madárhegyeket az említett fajok
egyike másika uralja, másokon meg arányosan, észrevehető
túlsúly nélkül oszlanak meg a fajok, de mindenkor szoros
határokat tartanak a fészkelésnél s csakis a hegy bizonyos
részét foglalják el.
így a karakóinak, fekete lummák legalacsonyabban fészkelnek,
a hegy lába táján, sokszor közvetlen a hullámcsapás
fölött, szikla omladékok rései, hasadékok között; a hegy
•derekát a kö%. lummák^ a középső rész felső felét az alkák,
a hegytetőt a lundák foglalják el, míg a háromujju sirályok
szintén a hegy középső részein ütnek tanyát. A legalkalmasabb
madárhegy képződmények azok, melyek tetejét tőzeges
gyep borítja, a hová a lunda csatornás odúkat kapar tojásainak,
a hegyoldal pedig tenger felé meredeken letörő fal,
sziklapárkányokkal, kiugrásokkal, alant pedig törmelékes
kődarabokkal, omladásokkal.
Nevezetesebb madárhegyek a norvég partokon és szigeteken:
a Lovund-ok és Threnen szigetek a sarkkör alatt, hol
főleg alkák, lundák, lummák, Fuglő (északon), Nyker három
kúpja a Lofotokon, hol az alkák, lundák, lummák mellett
sirályok is tanyáznak, Rost, Langő, Andö szigetek ugyancsak
a Lofotokon, Hjelmő, Loppen, Stappen szigetek a Nordkap
.előtt, Reriő és Homo szigetek Vardő mellett, azután Syltefjord