UTAZÁS

46
Gustáv Adolfnak érczszobráí. Mindenütt tisztaság, mintha
most seperték volna ki a várost, még a kikötőben is, pedig
ez elég sokat mond. A házak építési modora francziás, mig
a nyaralóké, melyek a városon kívül gyönyörű fásítások közt
emelkednek, angolos. A sok közintézet és egyesület, melyek
majdnem kivétel nélkül dús javadalmazásban részesülnek,
jellemző; s valóban Göteborg polgárságának a közjó terén
való szívós találkozása s gazdag kereskedőinek e téren való
áldozatkészsége példás és említésre méltó. Csak azt jegyzem
ide, hogy a tudományra is bőven jutott ez áldozatkészségből
s Göteborg volt az egyedüli svéd város, mely úgy az 1868.
mint 1870. és 1872. évi nagy Spitzberg- és Eszaksarki expedicziók
költségeinek javarészét viselte. Különösen OSCAR
DICKSON gazdag kereskedő érdeme ez, a ki a «Pröven»
hajó útjához is, mely 1875-ben NORDENSKJÖLD vezetésével az
északkeleti tengeri átjáró felkutatására indult, a felszerelési
költségek tetemes részét adta s mikor a hires «Vega expedic^io))
1878-ban ugyancsak NORDENSKJÖLD vezetésével, a
«Pröven» útjának eredményeit folytatva, csakugyan megtalálta
a keresett átjárót s körülhajózta Ázsiát, ugyancsak DICKSON
volt az, ki a svéd király és svéd kormány s SIBIRIAKOW
orosz kereskedő költségén elindult expedicziöt tetemes áldozatokkal
támogatta.
Egy nevezetes intézmény is említést kér e helyen, mely
immár egész Skandináviában elterjedt s «göteborgi rendszer»
alatt ismeretes. Ez az előbb annyira elterjedt s országos csapás
számba menő pálinkaivást szorította meg, még pedig
kiválóan elmés, de egyúttal önzetlen módon.
Az összes pálinkaméréseket ugyanis egy társulat vette
meg, melynek kizárólagos joga úgy Norvégiában, mint Svédhonban
is szeszes italokat, illetve pálinkát és szeszt árusítani.
De kicsinyben való eladás nincsen, hanem a minimum leg-