UTAZÁS

?I
fekvése, tengeri határai, Farőer, Grönland, Island birtoka és
kifejlett hajózása hozták abba a helyzetbe, hogy a nehezen
megszerezhető illetőleg elszállítható, többnyire termetes, sőt
óriási tengeri emlősöket könnyebben szerezhesse össze. Meg
is tett e tekintetben mindent, úgy hogy e gyűjtemény a teljességhez
igen közel áll. 70 teljes csontvázt, 100 koponyát
és csontvázrészeket, számos borszesz preparátumot tartalmaz,
melyek egy kisebb és nagyobb termet töltenek meg.
Itt láttunk óriási bálnái (Batenoptera Sibbaldii), egy 45 láb
hosszú Megapiera boops-ot teljes halcsontozattal állkapcsában,
egy 22 és egy 44V2 láb hosszú grönlandi bálnái (Balsenoptera
mysticetus), 29 lábat tevő kis bálnái (Balaenoptera rostrata)
és egy 5 3 lábra nyúlt finnbálna (Balsenoptera musculus)
hatalmas csontvázát, a többi fajok közül:
Hyperoodon rostratus, Globiocephalus melas, Tursiops tursio,
Monodon monoceros, Orca gladiátor, Balaena biscayen.sis, Pseudorca
crassidens, Platanista gangetica, Physeter macrocephalus, Delphinus
delphis, Phocsena communis, Lagenorhychus albirostris példányokat.
Mindezek legalább is egy, de többnyire pár példányban, csontvázban
vagy kitömve vannak meg.
Nincsenek e múzeumban biológiai csoportok — mint a
modern felfogás kívánja — de az északi fauna gazdagsága,
mint a mire legtöbb tekintet jutott, becsületére válik úgy
Dr. C. F. LÜTKEN tanár múzeumi tanácselnöknek, mint
FRIESE konservatornak, ki a madarakat praeperálja, s a
többi osztályok vezetőinek is. Hogy a magasból is lássuk
Kopenhágát a «rundé Taartn vagyis gömbölyű toronyra hágtunk
illetve sétáltunk föl. Kocsiútnak is kényelmes szélességű
járó •—s nem lépcső— tekeredik föl csigamódra a 36 méter
magas toronytetőzet laposára, honnét gyönyörű kilátás esik
az alattunk fekvő pirosan cserepezett háztetőtengerre, az
épületek közt zöldellő kertekre. A képet a szemhatár vég-