UTAZÁS

JOJ
azonban Vardő már túlszárnyalta. Lakóinak fele finn, kik
szívósan ragaszkodnak nemzetiségükhöz, szokásaikhoz nyelvükhöz,
s külön városrészt laknak; másik fele norvég és
részben lapp és orosz is. A finnek főleg halászatból, állattenyésztésből
és kézimunkából élnek, míg a norvégek a kereskedelemmel
foglalkoznak; daczára e szellemi fölénynek
a város jellege mégis inkább finn, mint norvég. Kereskedelme,
forgalma élénkebb mint Hammerfesté, évenként
500-ra megy a jövő-menő hajók száma, míg Vardő ebben is
előbbre van, ott 900-ra emelkedik a kikötőbe járó és onnét
kiinduló hajók száma. Vadsőnek kereskedelmi forgalma
1883-ban 2.400,000 márkára rúgott, míg ugyanakkor
Vardőé 4.050,000 márkára. A tökehalkivitel abban az évben
Vardőn 748,000 kgm. volt, Vadsőn 830,000 kgm.
Mindazonáltal más czikkek kivitelében Vardő ismét maga
mögött hagyja Vadsőt, s jóval élénkebb kereskedelmi életnek
örvend. Égalj tekintetében azonban Vadső határozottan
előtte áll Vardőnek, habár sok rózsás napja egyiknek sincs.
De hát a folytonos szeleknek még sincs annyira kitéve mint
Vardő, melynek klímája úgyszólván a legrosszabb az egész
hosszú norvég tengerparton, még az északibb pontokat sem
véve ki. Évi isothermája o*8°C, január isothermája —6°C,
július isothermája +8°8°C. Azév 187 napján átlagos hőmérsék
a fagypont alá száll, 54 esőnap és 71 havazási nap jut
neki s rendesen csak július hónapja szokott teljesen havazás
nélkül lenni. Nyáron északnyugoti és délkeleti, télen, mely
8 hónapig tart, délnyugoti szelek süvöltenek végig a védtetelen
favároson s nyáron is ködös, nedveshideg párák borítják
környékét. E szomorú kép mellett szinte meglepő, hogy Hammerfestnek
(Vardő a 7o°22 / , Hammerfest 70°4o'i 1" é. szél.
alatt) évi isothermája +r8°C, január isothermája —$*i°C,
s július középhőmérséklete u'3°C. A Varangerfjord égalji