UTAZÁS

1)2
A fedélzetre „visszaérvén a lapp hajót vizsgálgattuk tehát,
melyen nemcsak férfiak, hanem asszonyok is sürgölődtek;
rendezgették az evezőket, a gúzst, vitorlaköteleket. Déli
12 órakor háromszor bődült hajónk gőzsípja, a sok új utas —
köztük egy lapp is — a fedélzetre helyezkedett s a korlátról
bucsut integetett a sűrűen lepett part felé. Miután a
vasmacskát felhúzták, megdördült hajónk kis ágyújának
bucsu lövése, mire a kikötőben nyugvó többi hajó szintén
ágyülövésekkel és rakéták felbocsájtásával feleltek. Indultunk.
A matrózok a felrakott sok hordó heringet igazították el a
hajó belsejében, mi meg a folytonosan szebb és szebb változatokban
pompázó tájékon gyönyörködtünk. V24 órakor
úgyszólván csupa jegeshegy között Havnvikbdi érünk s megpihentetjük
szemeinket a Messeünden 1011 m. és a Skavlikollen
ÍOO) m. magas csúcsain. A vidék szóval ki nem
fejezhető remek nagyszerűsége fokozatosan mindegyre még
elragadóbb lesz, a hajó minden fordulatával azt hisszük,
hogy szebb kép most már nem következik, mikor Kastnaeshavn-néX
utazásunk leggyönyörűbb részét élvezzük.
Hatalmas hegyek majdnem függélyesen, meredeken emelkednek
ki a tengerből, vadregényes alakzatjaik közt, mint
két király, viseli örökjég koronáját a hegyes Faxtind (1218 m.)
és hatalmas Aarborstind (1175 m.), melyek a Salangenfjord
és Mjösund felejthetetlen panorámáját ékesítik. Ünnepélyes
csend honol mindenfelé, csak a hajó ütemszerű zakatolása
s Andorjö sziget jégtől kopárra csiszolt hegyeiről leszakadó
vízesés sustorgása bontja meg a természet megható némaságát.
A tenger sima, csendes, mint egy tó, a napfénybén csillogó
havas ormok és glecserek, a nyires oldalak közt pirosló
faházikók tükröződnek benne, komorság, fenség és kedvesség
tiszta összhangjában. Mintegy bájos mosoly a háttérben
egy nagyszerű gondolattal ilyen a vidék. Halomsziget