UTAZÁS

242
ajtótól, pózna van a földbe verve, melynek tetején csiga van
alkalmazva, a mire az ajtószárnyhoz erősített, végén kővel
megnehezített kötél csavarodik. Láttunk azonban olyan ajtókat
is, hol a kötél egy hajló, magas, ruganyos nyirfakaró
végéhez volt kötve. A czél mindkettőnél ugyanaz — arra
törekesznek, hogy a kinyitott ajtó magától becsapódjék,
soha nyitva ne maradjon.
Fél > órakor értünk lakásunkra, megebédeltünk, azután
éjfélig preparáltam.
Július
i6~á?i.
Reggel AAGAARD konsult látogattuk meg, majd a kikötő
felé sétáltunk, hol nagy volt a járás-kelés. Temérdek turista
érkezett, kiket a parton árúkat kínálgató lappok fogadtak,
jó vásárra tevén szert. Egyébként egész estig praeparáltam.
9 órakor azonban felkészültünk — utolsó kirándulásunkra.
Gyönyörű idő kedvezett a vállalkozásnak s így egész
Tromső szigetét körül akartuk hajózni. Feleségem is nekidült
az evedzésnek, így hát hamar felsiklottunk a Sandsundban
Sandnsesig. A tenger fölött ekközben folytonosan alkák,
lummák, fekete réczék, bukdárok és hosszúcsőrű búvárok
húztak fel-alá, egyedül vagy kis csapatkákban. Jó lövésre
alig jöttek, de ma úgy voltam, mint a hadgyakorlatok utolsó
napján, mikor az az elv érvényesül: minden töltéskészletet el
kell puffbgatni. Szólt is a fegyver derüre-borura a nyílgyorsan
surranó alkák után, de nem sok eredménynyel.
A harcz hevében azonban pár száz lépésnyire a tenger
szinén valami fekete pont vonta magára figyelmemet; lövött
madárnak tartottam. Feléje evedzve látom, hogy csakugyan
madár, de feltűnt különös gömbölyű formája. Reá puskáztam
s nemsokára kezemben volt egy papagálycsőrű lunda —