UTAZÁS

20Ó
jebb és lejebb több ily megrekedések állván be, ismétlődött
a tünemény s így jöttek volna létre a fokozatok, színlők.
A kagylózátonyok szintén a földemelkedés bizonyságai
s Norvégiában sok helyen találhatók. A legmagasabban fekvők
körülbelül 180 méternyire vannak a tenger fölött s
csakis arktikus kagylómaradványokat tartalmaznak; ezek a
legidősebbek. Az alacsonyabbakban már más fossil tengeri
állatmaradványokra is bukkanunk s a legmélyebben, 15—
45 méter tenger fölött való fekvésűekben a mai norvég
kagylófauna alakjai szerepelnek, tehát a legifjabb képződésűek.
Röviden összefoglaltuk tehát e geológiai vita tényeit, —
az érdeklődőket SEXE, PETTERSEN, HELLAND, KJERULF,
VOGT, DÜCKER, NATHORST, MOHN, SCHMIDT, SUESS,
PESCHEL, BUCH, VIBE, gróf WARTENSLEBEN stb. munkálataira
figyelmeztetve — s egy betekintést tettünk a Skandinávfélsziget
földalkatára is, melynek e jellemzőségei utam közben,
lépten-nyomon foglalkoztattak.
Tromső kőzetei, úgy mint a szemben álló FLÖIFJELD,
TROMSTIND — valószínűleg cambri — csillámpalából, tehát
paláozoi képletből állanak, a mire közvetlen negyedkori réteágyaznak,
t. i. a fentebb említett kagylózátonyok, melyekre
gek maga Tromső városa is építve van. A színlőket is megtaláljuk
itt úgy a szigetoldalokon, valamint a szemben álló szárazföld
hegyes partjain, melyek 18—40 m. magasságban vízszintes
vonalokként több kilométernyi távolságig húzódnak.
Július
i-éfi.
Az idő csak makacskodik, a borulat nem enged, minden
perczben eleredhet az eső. így hát preparálásaimat végeztem.