UTAZÁS

44
azért még sem olv kiadó. Hatalmas főzelékjeink a káposzta,
répa. tök számos elkészítési módjukkal együtt, sokféle sültjeink,
s nehéz, tápláló fogásaink, ismeretlenek itt. Az első
étkezések északon mindig sokféleségükkel lepnek meg, de '
e sokféleségben azután nincs sok változás, majdnem mindig
ugyanez az ételrend s az egves ételeknek ugyan egyforma
a készítési módja.
Temérdek apró-cseprő étvágy gerjesztő falat, de kevés
valóságos főétel. A nagyobb városok elsőrangú vendéglőiben
ugyan már a franczia konyha is többé-kevésbé tért hódított,
de a kisebb vendéglőkben, hol a nemzeti szokásokat
a konyha is megtartotta, úgy a magánházakban, főleg a közepes
sorsuaknál, igen kevés kivétellel egyöntetű az étkezés.
S ez a sajátságos északi konyha középeurópai embernek
nem talál ízlésére, különösen akkor, ha többször kell vele
•élni, mert hamar megunja.
A reggeli tea vagy kávé hozzá valami hideg felszeit,
«Smőrbröd» azaz vajas kenyérszeletek vagy sajt, szokásban
van a villásreggeli is, hol szintén efféle hideg felszeltek, sonka
vajas kenyér és sör szerepel.
Az ebéd rendesen i órakor vagy később, gyakran 3 órakor
van; itt találjuk, úgy magányosoknál, mint vendéglőben
a «Smörgásbord»-ot és a «Bránnvinsbordot», egy kis felterített
asztalon mindenféle étvágy gerjesztő falatot, mint füstölt
rénszarvashust, sonkát, lazaczot, kaviárt, kalbászféléket, tengeri
rákot, sardinát, heringet, salátát, *Knáckebröd*-eX, durva
rozslisztből sült kenyérfélét, csípős Gammal-ost vagy a Kummin-ost
édeses köményes sajtot stb. s a Bránnvinsbordon többféle
szeszes italt. Ebéd előtt a vendégek legelőbb is ez
asztalkák köré csoportosulnak s állva vesznek a harapnivalókból
csak azután ülnek asztalhoz. Délután valamelyes
•ozsonna is járja, melyet Dániában «Sexa »-mk hivnak, ez