UTAZÁS

129
jegyzékével. Magyarország iránt szintén érdeklődést tanúsítottak,
elbeszélték, hogy királyasszonyunkat ismerik s Mr.
CORBET királynénk angol falkavadászatain részt is vett.
Dynnaeso szigete mellett elhajózva Léiken szigetének
tartunk, mely a Ranenfjord torkolatában fekszik. A madárélet
erre félé mintha jóval megélénkült volna. A szigeteken
elszórt vörös faházikók előtt fekvő öblöket egészen ellepik
a sirályok, egy előreszögellő sziklafalat azonképpen megszálltak,
temérdek fehér pontokként rajzolódva a sötétszürke háttérre.
Tehát madárhegyek táján járunk. A dunnaludak minden
alkalmas ponton úszkáltak, vagy totyogtak a parti kövek közt,
a szigetekről áthallatszott a piroslábú vqis^alonka — Totanus
calidris — füttye s a kis szélkiáltó — Numenius phseopus
— felismerhető közelségben szállt el a hajó mellett.
Vacsora után 7* io-kor horgonyoztunk Lőtken szigetén Kohberdal-né\,
mely egy kis öbölben fekszik. Előtte lekerekített,
egyik részén magasabb, a végén a tengerbe lankásodó halomsziget
emelkedik, a magasabb oldalra pirosra festett lábas
épület támaszkodik, melyre lépcső visz fel, a hová ladik van
kikötve. A házikó kicsiben, de egészen abban a modorban
van építve, mint a raktározók. Magán a szigeten kőből és
deszkából, kicsi ládikaszerű üregek vannak fölös számban
s négyszögletű bejáróik a távolból fekete pontokként sötétlik
felénk. Akárcsak egy megkövesült hangyaboly — olyan
a szigetecske. De a rajta uralgó élet lakottságra enged
következtetést. Észak gazdaságilag oly nevezetes madara, a
dunnalúd költ azokban az emberkéz készítette mesterséges
odúkban, tehát megkapjuk fogalmát egy mintaszerű *Aedérholm-nak»,
dunnalúd gazdaságnak (9-ik kép):
Különös érzelmek és gondolatok keletkeznek bennünk.
Gazdag birtokost képzeljünk magunknak, kinek fekvősége
alig pár holdnyi sziklasziget a tenger hullámai közt. A gazda-
Chernel: Utazás Norvégia végvidékére. 9