UTAZÁS

104
sötétebb sárgásbarnára vagy sárgásszürkére van festve, csak
az ajtó és ablakkeretek és szegélyzetük fehér. A gazdasági
épületek alapszíne hol természetes, festetlen, hol sötétpiros.
A lakóház tetőzete zsindelyes, a többi épületé deszkából
vagy gyepből van. Sok helyen furcsa, lábas épületeket is
láthatni, az oldalakon erkélyszerű kiugrásokkal — némely
lakóháznál is megvan ez — úgy hogy messziről kissé a svájczi
építési modorra emlékeztetnek. Ezek a különös házikók az
úgynevezett «stolpebod»-ok, «stolpe/w»-ok vagy «$tabbur»-ok
s hivatás szerint nagy éléskamrák. A közlekedés nehézségei
folytán főleg télen, mikor a magányos tanyák lakói úgy szólván
el vannak zárva a világtól, mindent a háznál kell tartamok,
a mire szükségük van. De nemcsak éléskamra a
stabbur; itt tartják a sok szárított halon, sajton, húson kívül
egyéb szükségleteiket, sőt ruházatjuk napirenden nem levő
részét, állatbőröket stb. A házikó lábas jellege, mely vagy
czolöpökből vagy kövekből kerül ki, arra van számítva, hogy
patkányok, egerek s más nyalakodó állatok könnyedén oda
be ne juthassanak. Sokszor a «stabbur)>-ok, úgy mint a Norvégiának
más jellemző faházai is 400 évesnél idősebbek, sőt
félreeső helyeken még ennél idősebbeket, a 10-ik századból
valókat is találhatni; rendesen szép faragásokkal, felírásokkal
vannak díszítve, a legrégiebbek run-irásosak, s így koruk biztossággal
megtudható. Ma a legritkább és legkorosabb épületek
az úgynevezett «Ildhus» (egy tűzhelyes ház) vagy «Rog$tue»
(kémény nélkül való ház); bizonyára az első házformára épült
norvég lakások. Egyszobásak ezek, középen tűzhelylyel, nyitott
tetőzettel a füst kimenekedhetése miatt. Később az
«Ildhu$)>-hoz még egy épületet építettek, melyben a család
lakott, míg a régiben a cselédek; ez az uj hozzáfüggesztés idővel
toronyszerű lőn s akkor «Ramloft»-n&k hivták ez épületeket.