UTAZÁS

67
nomádság vadász és halász életének kialvását jelentő mezőgazdaság,
majd az ennek nyomában fakadt kereskedelem és
ipar köröl mozgott az ember létkérdése. És mozog ma is.
Minél több lett az ember, annál több értéke Ion a fekvőbirtoknak
s annál intensivebb fejlődése a kereskedésnek,
közlekedésnek. Jobban és jobban előtérbe lépett a kihasználatlan
területek hasznosítása és a termények forgalmának
könnyítése, a szállítás gyorsítása és olcsóbbá tétele. A technikai
téren történt haladás szemlátomást minden vonalon
érvényesíti jótékonyságát. A hol víz kell, oda vizet vezetnek,
a hol föld kell, onnét a vizet elvezetik, völgyet áthidalnak,
hegyet átfúrnak a munka szünet nélkül folyik.
A forgalmi eszközök hatalmas tökéletesbedésével a távolság
kérdése mindinkább veszt arányaiból, egy azonban mai
napig áll, hogy a közlekedésnek a legolcsóbb és mégis elég
gyors közvetítői a hajók, a víznek és szélnek ingyenes mozgató
erejével.
Ez a múltban is, ma is hatalmat képviselt s az emberi
telepedést is mintegy vizek partjára kényszerítette. A vízi
utak hiányát érzők pedig mesterséges módon nyúltak a dolgok
mostoha rendjébe. így keletkeztek a hydrotechnikának
művei, melyek nem egyszer fényes tanúbizonyságai az emberi
értelem merészségének, a tudomány erejének, mely a
természet leküzdhetlennek látszó akadályaival szemben is
győztesen harczolt. Már az ókorban is meg volt a harcz.
Tudjuk, hogy a régi Egyptomban mily hatalmas csatornák
léteztek (a Suezi csatorna alapgondolata is tőlük való);
tudjuk, hogy a khinaiaknál és indusoknál a csatorna-építés
# fejlettség fokán állott; ismerjük Nagy Károly merész tervét,
ki a Dunát a Majnával s így a Rajnával, tehát az Északi
tengert a Fekete tengerrel akarta összekötni. Azóta persze
nemcsak merész tervek keletkeztek, de meg is valósultak,