UTAZÁS

6j
Jelentőség tehát inkább ezeknek jut. A norvég ember szemében
az előbbiek, mint többnyire időszakosak is, oly csekély
figyelemben részesülnek, hogy rendszerint nevük sincsen,
csak egyszerűen «fos»-nak hívja, az igazán hatalmasok kaptak
csak állandó nevet. S a fölfogás úgyszólván közkeletű,
mert a névvel nevezett ismert vízesések mondhatjuk az
egész világon közvetett esésüek. A trollháttani esések is
ilyenek, s mint föntebb reá mutattunk, zuhatagok is.
De mielőtt tovább haladnánk, nézzünk egy pár nevezetes
vízesést az összehasonlítás tanulsága kedvéért. Norvégia
száz és száz vízesései közt talán legmagasabb a közel 600
méter esésű Fosselifos, a legnagyszerűbb pedig az ennek
közelében fekvő Vőringfos, a Bjorreia és Leira folyó és
több tó lefolyásának egyesüléséből, mely vizek hirtelen
függélyesen omlanak le 144 méternyi magasból. Mindkettő
a Hardanger hegységben van, az'első azonban minőség tekintetében
elmarad utóbbi mögött Ezek mellé sorakoznak a
méltán hatalmas Rjukanfos Felső-Telemarkban 370 méter
eséssel, melyből 245 méter függélyes esés, a Dögeifos Eidenél
450 méter eséssel, a Vettisfos helyesebben Vettismarkofos
vagy Mörkfos, a Sogneterületen 2Ó0 mét eséssel, a
Skrikjofos Lofthusnál a Sörfjordban 150 m., a sokágú, lépcsőzetes
Tvindefos 100—1150 méter, a Ringedalfos helyesebben
Skjaeggedalfos a Tysselvben a 160 méter, az Espelandsfos
a Lotefos és Skarsfos-esések egyesüléséből, a
Hjaelledalfos 200—250 m. eséssel. Nem magas, de igen
vizbő és széles vízesések a Sarpfos 23 m. magas és 36 m.
széles és a Fiskumfos a Namselvben 32 m. magas eséssel.
Világhírű vízesések a 10—12 vizér egyesülése folytán keletkező
Marboré-esés Gavernienél a Pyrenákben, mely 414 m.
magas; a Caduta delle marmore Térni mellett Olaszhonban,
melyet a Velino folyó képez 180—200 m. eséssel, a Staub-