UTAZÁS

122
getek különösen meredek szirttömegek inkább mint halmok,
míg a part sokkal szelídebb és enyhébb hegytömegekből
áll. Azt mondhatnám: eddig a partvidék bizonyos góthikus
stylü volt, míg a szigetek jobban a román styl bélyegét viselték,
ezentúl meg a szigetek lesznek góthikusok s a part válik
román jellegűvé. Egy darabocska szabad tenger is következik
most, végtelenségét a szemhatár zárja el ott, hol ég és víz
egy vonalba folynak össze. Ilyen szabad tenger-részeket eddig
alig láttunk, legfölebb csak egy keskeny közön át csillant
meg a végtelenség, ezeket a közöket a norvég Havsoie-nek
vagyis tengerszemnek mondja. Az által, hogy egy felől mindig
a szárazföld közelében, sokszor egy puskalövésnyire haladunk,
a másik felől meg mindig szigetek halmaza kisér,
csakis ezeknél a tengerszemeknél kapunk egy kis emlékeztetőt
arra, hogy az Atlanti óczeánon járunk.
A Bindalsfjordon át a Meístensfjordba vezet ezután a hajó
s neki vágunk Torgen sziget hires kalap forma hegyének, a
Torghaüen-nek. Már messziről látszik a hegy közepén egy fehér
folt, mely közeledtünkre mindig 1 nagyobbodik, végre
felismerhetjük, hogy ez az a nevezetes természetes alagút
szája, mely az egész hegyet átfúrta. Maga a hegy 220 m., az
alagút keleti szája 19 m. a nyugati ellenben 75 m. magas;
hossza 165 m., szélessége 11 —17 m. A «Nordstjernen» nem
köt itt ki hosszabb ideig, mint a turista hajók, s így a hegy
megmászására nem is gondolhattunk, de elhajókázás közben
egy kicsit mégis keresztül láttunk ezen a furcsa, ember kéz nélkül
készült hegyfuráson a túlsó tengerrészletekre, s ezernyi
halomszigetre. Az a rövid idő, mit Torghatten körül akis Torget
előtt töltöttünk, — mely igazi typusa a norvég *gaard-nak»*
* Gaard vagy gard szó szerint = kerítés, elkerített hely ; a görögben x^Q t0G ,
németben Garten, góthban gards, slávban grad, grod, persában gerd, gird, magyarban
kert megjelölés függ vele össze. — Humboldt: Kosmos I, pag, 587 1.