UTAZÁS

117"
szat is egyike azon Sőtényezőknek, melyek a folyton anyagi
haszon után áhítozó embernek e mostoha vidéken is rózsás
színeket tudnak mutatni.
Nem sokára Mehaim után Európa szárazföldjének vége,
a Nordkyn mellett 71 J 6' ész. szél), haladunk el. Két óriási
hegytömeg cirkusszerű öblözetet alkot, melyben mint a
hegyibkokat összekötő sáncz húzódik az egykori tengerfenék.
A nagyobbik hegyfok. mely azonkívül is jobban
kinyúlik a Jegestengerbe, a Nordkyn ^43-ik kép). A quarczhomokkőből
álló kőzetek hatalmas táblái majdnem függélyesen
hasadozottak, a hegyfok csúcsos alakú, úgy hogy az
egész inkább bazaltból állónak látszik. Mindenütt kőtörmelék,
szikla, omladás, mintha csak a vén Európa végét olvadt
állapotában öntötték volna le a Jegestenger hullámzó vizei
s a folyós, forró föld és kő hirtelen megmerevedett volna.
Az élet merő hiánya, a sok szürke-barna szirt, az ónszínű
tenger és égboltozat bánatos buskomorságát azonban még
sem érezzük itt annyira, mint Finnmarkén partjainak egyébb
sok más pontjain, mert bizonyos meghatottság vesz rajtunk
erőt, az a hatalmas békés szorongás, egyesülve a fenség
érzetével, mely lelkünket egy remek gothikus templombán
elfogja.
A szárazföld és a végtelen tenger titani harczának méltó
emlékkövét látjuk a Nordkynben, mely nagyszerűségben
magát a Nordkapot is túlhaladja.
Mögötte az öbölben, ijesztő magányosságban, mint élet
a halál közt, fekszik Sandvaer, néhány faházikóból álló halásztanya,
remek példájául annak, hogy az ember a Robinsonnál
is mostohább viszonyok közt — ha kénytelen vele — nemcsak
felüti otthonát, hanem meg is tud élni, talán gyarapodni,
sőt tán boldogságát is megtalálhatja; csak megélhetésének
egyetlen olyan forrása legyen, mint itt a hal A remek,
Chernél: Utazás Norvégia végvidékére. 22