UTAZÁS

J74
nyire vitorlával járnak s felhatolnak a Kari-, Fehér-tengerre
s Nowaja Semlja vizeire vagy Spitzbergákra. A vadászat tárgyai
a bálnák mellett fókák, rozmárok, vad tarándszarvasok,
jegesmedvék és dunnaludpehely. 1885-ben Tromsőből 27,
Hammerfestből 19, Vardőből 3 hajó indult ilyen vadászútra,
közülök öt tönkre ment, de a megmaradt 44 szép zsákmánynyal
tért vissza. Összesen elejtettek 735 rozmárt, 3857 nagy
fókát, 7526 kis fókát, 175 fehér delphint — Delphinapterus
leucas —, 92 jeges medvét, 30 nagyfejű bálnát — Catodon^
macrocephalus —, 438 vad taránd szarvast és hoztak még
797 kg. tisztítatlan dunnaludpelyhet is. Első tekintetre ez
nagy eredménynek látszik; érték szerint pedig alig több
215,000 koronánál, a mi a felszerelés költségeit és a hónapokig
tartó fáradságokat, veszélyeket ismerve, túlságos sok
tiszta hasznot nem juttat a vállalkozók kezére. 1885 óta meg
a viszonyok még rosszabbak lettek; a vad pusztul és gyérül.
A köves út fel vezet az erdőbe, melynek széléig jutva néhány
madarat is láttam. A kövek közt, hantok körül a tarha hantmadár
— Saxicola oenanthe — mutatkozott felugorva egyegy
kiemelkedő rögre, bókolva, majd odább szállva a
legközelebb eső nagyobb kőre, ismét bókolva. Füzike, szürke
varjú és a sárga billegtetek szintén tartózkodtak errefelé.
A tengerpartra jöttem ezután, hol tömérdek kagyló heverészett,
főleg sok piros Pederi islandicus, melyekből gyűjtöttem.
Délután FOSLIE konservator látogatott meg, majd
AAGAARD konsul, magával hozván sógorát QVIGSTAD urat, ki
&z itteni seminarium és a museum igazgatója.
QVIGSTAD igazgató szőkehajú, szőke körszakálu, javakorú
férfiú, eleven kék szemeivel, piros-pozsgás női finom arczá-
•val, örök mosolygásával első pillanatra megnyerte rokonszenvemet,
mely beszélgetés közben csak odaadóbb lett.