UTAZÁS

?9*
az ő sok s^ep tulajdonságaira nd^ve legnemesebb és emlékezetesebb
is».
Az a disznó forma orr és a lélekzetvételkor hallható böífentés
csakugyan talál; a «sok szép tulajdonságba* pedig
bele gondolhatjuk az ugrándozást, mert ez is főjelenség a
delfin életében, a miután egyik német neve igen helyesen
«Springert
Kohberdal dunnalud-pehely gazdaságát is még egyszer
láttuk, de már csak néhány tojó vezetgette még gyámoltalanabb
apróságát, jeléül, hogy java részük a szabadabb
tengerre húzódott.
A partvidékeken egyéb madár se került szem elé, csak
a hajót kisérő lósirályok, tengeri- és ezüstös sirályok, néhány
tengeri szarka és két bóbás karakatna.
Vacsora után ismét kiültünk a fedélzetre s ime, kezdett
alkonyodni, setétülni, 11 órakor pedig a nap is lenyugodott,
kigyuladt az első csillag s a hold sarlója haloványan világított
le az égről!
Egy hónapig folytonos nappalban élve, sajátszerűen érintett
az esteledés, az éjszaka. Szinte kellemetlen érzésünk
támadt a szürkülettel s nehezebben szoktunk most a nap
hiányához, mint előbb a folytonos napfényhez. Éjfélkor tértünk
pihenőre.
Reggelre — jul. 30-án — a csókolni való kis Namsos-nkl
állottunk, hol a németek végleg kiszálltak. A híres Namsen-
Elv lazaczos vizét akarják horoggal megkóstolni.
A halomsziget övben bújósdit játszva, sima tengerközökben
haladtunk tovább, hol szinte elfelejti az ember, hogy
hajón jár; csak a Foldenfjord-nál éreztünk egy kis hullámzást,
de oda se neki, bár sokan az utasok közül megrészegedtek
tőle. Borultas, szellős volt az idő így hát az úgyis ismert
táj útszakaszát az olvasóban töltöttük. Valdersund előtt még