JiKri

em tudom, belegondoltunk-e valaha is abba, hogy mindent
kimondunk és megnevezünk. Ez valóban a legcsodálatosabb,
legizgatóbb és legérdekesebb dolog. Ami-
kor nevet adunk valaminek, megtapasztaljuk, látjuk vagy
érezzük, a szó pedig különleges jelentőséget kap. A szó maga
az idő. Az idő két pont közötti távolság, a szó pedig ennek középpontjában
áll. Minden gondolkodás szóalkotás, mivel szavak
segítségével gondolkodunk. Vajon az elme megszabadulhat-e
a szavaktól? Ne kérdezzük, hogyan lehetnénk szabadok,
ennek így semmi értelme. Kérdezzük viszont meg magunkat,
miért vagyunk ennyire rabszolgái olyan szavaknak, mint India,
Gita, kommunizmus, keresztény, orosz, amerikai, angol
vagy a társadalmi osztályok nevei. A szeretet, Isten, meditáció
csupán szavak - mégis kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonírunk
nekik, és ezáltal rabszolgáivá válunk.