JiKri

z elme feladata a megismerés és az érdeklődés. A megismerésen
nemcsak a műveltséget vagy az ismeretek
halmozását értjük, hanem az illúzióktól mentes, tiszta
és józan gondolkodás képességét, amely a tényekből indul ki,
nem pedig eszmékből vagy hiedelmekből. Nincs megismerés,
ha a gondolat következtetésekből származik. Az információ
vagy tudás felhalmozása önmagában még nem jelent
megismerést. A megismerés magában foglalja a megértés
szeretetét, és annak szeretetét, hogy valamit önmagáért csinálunk.
A megismerés csak akkor lehetséges, ha mindenféle
kényszertől mentes. A kényszernek pedig nagyon sok formája
létezik. Kényszer bújik meg a külső hatásokban, a ragaszkodásban,
a fenyegetésben, a rosszra csábító késztetésekben
vagy a jutalmazások szövevényes formáiban.
Sokan azt hiszik, hogy a megismerés alapja az összehasonlítás,
pedig ennek az ellenkezője igaz. Az összehasonlítás
csalódást okoz, amelyből csupán irigység fakad. Ezt nevezik
versengésnek. A meggyőződés egyéb formáihoz hasonlóan
az összehasonlítás is akadályozza a megismerést, ráadásul
félelmet ébreszt.