JiKri

magány miatti páni félelem elől menekülve belefutunk
egy másik függőség csapdájába; társasággal, barátokkal
vesszük körül magunkat. Mi vagyunk a sakkjátékosok,
a többiek csupán figurák a táblán. Amikor pedig a sakkfigura
kér valamilyen ellenszolgáltatást, megdöbbenünk és
elszomorodunk. Amennyiben védőbástyánk szilárd, nincs
rajta gyenge pont, az ilyen kívülről jövő támadásnak nincs
komoly hatása ránk. Az idősebb korban előforduló jellegzetes
tendenciákat mihamarabb meg kell érteni és kijavítani,
amíg képesek vagyunk önmagunk független és toleráns
megfigyelésére és tanulmányozására. Félelmeinket most rögtön
kell megfigyelni és felismerni. Nem csupán arra kell
energiát fordítanunk, hogy megértsük a kívülről érkező,
kényszerítő erejű igényeket - amelyekért mi magunk vagyunk
felelősek -, hanem saját magunk, magányosságunk,
félelmeink, igényeink és hibáink megértésére is.
Semmi sem létezik önmagában, mivel minden létezés
kapcsolat. Közvetlen kapcsolat nélkül élni viszont magasfokú
intelligenciát, valamint gyorsabb és tudatosabb önmegismerést
követel. Egy magányos egzisztencia ilyen könnyed és
kifinomult tudatosság nélkül erősíti az amúgy is uralkodó
tendenciákat, ezzel kiegyensúlyozatlanságot és torzulást
okozva. Tehát az egyénben tudatosulnia kell az életkorral járó
különböző és jellegzetes gondolkodási és érzelmi szokásoknak,
így megértésükkel meg is lehet szabadulni tőlük.
Csakis a lélek belső gazdagsága hozhat békét és örömet.