JiKri

em tudatosult bennünk a kettősség? Nem nyilvánvalóak
tettei, amelyeket nyomasztó szomorúság kísér? Ki
hozta létre, ha nem mi magunk? Ki felelős érte, ha nem
mi magunk? Ahogy létrehoztunk egy kevés jot, ugyanúgy teremtettünk
sok rosszat is. A jó és a rossz hozzánk tartozik,
ugyanakkor független tőlünk. Amikor kicsinyesek, irigyek vagyunk,
tele mohósággal és gyűlölettel, hozzákapcsolódunk a
rosszhoz, amely eltérít és megoszt bennünket. A jó és rossz
konfliktusának problémája mindig velünk van, mivel mi hoztuk
létre. Részünkké vált az akarás és nem akarás, szeretet és
gyűlölet, vágyakozás és lemondás. Folyamatosan létrehozzuk
ezt a kettősséget, amelyben elakadnak a gondolatok és érzések.
A gondolat és érzés csak akkor léphet túl a jón és annak
ellenkezőjén, ha felismeri, hogy a probléma oka a vágyakozás.
A bűn és erény megértésével mindkettőtől meg lehet szabadulni.
Az ellentéteket képtelenség egyesíteni, és csak a vágyakozás
feloldásával léphetünk túl rajtuk. Az összes ellentétet át
kell gondolni és érezni, méghozzá a tudatosság minden szintjén.
Ezzel az átgondolással és átérzéssel új értelmezés születik,
amely nem a vágyakozás vagy az idő terméke.
Létezik a világban rossz, és ahhoz ugyanúgy hozzájárulunk,
mint a jóhoz. Úgy tűnik, az emberekben több a gyűlölet,
mint a jóság. A bölcs ember viszont felismeri a jó és rossz
okát, és ennek megértésével szabadítja meg tőle gondolatait
és érzéseit.