JiKri

vallásos szervezetek ugyanolyan kötöttek és merevek,
mint a hozzájuk kapcsolódó gondolatok. Az élet állandó
változás, folyamatos átalakulás, végeláthatatlan forradalom,
és mivel egy szervezet sohasem rugalmas, útjában
áll a változásoknak. Miközben óvja önmagát, visszahúzó erővé
válik. Az igazság keresése egyedi, nem pedig az egyházközösség
ügye. A valódival való találkozáshoz magányosnak
kell lenni, de nem elszigeteltnek, hanem megszabadulva
minden befolyástól és véleménytől. A szervezett gondolatok
mindenképpen hátráltatják magát a gondolkodást.
Biztosan tisztában vagyunk azzal, hogy a hatalomvágy
szinte kimeríthetetlen az úgynevezett spirituális szervezetekben.
Ezt a kapzsiságot mindenféle negédes és hivatalos szólammal
álcázzák, de a fösvénység, büszkeség és ellentmondás
mételye tovább burjánzik. Ebből konfliktus, türelmetlenség,
szektásság és sok egyéb szörnyű megnyilvánulás alakul ki.
Nem volna-e sokkal okosabb, ha az emberek 20-25 fős csoportokban
- tagsági díj és alapszabály nélkül -, kényelmes
körülmények között találkoznának, és szépen megbeszélnék,
hogyan juthatnak el a valósághoz? Úgy lehetne megakadályozni,
hogy bármelyik csoport kiváltságos legyen, hogy a
tagságot időnként arra biztatnák, csatlakozzanak másik csoportokhoz,
ettől pedig az egész kiterjedt lesz, nem válik beszűkültté
és intézményesítetté.
Aki magasra vágyik, alulról kell kezdenie. Ebből az alacsony
indításból sokkal boldogabb és józanabb világot lehet
létrehozni.