JiKri

eszélünk az erőszakról, de vajon mit értünk rajta? Ez
valóban nagyon érdekes kérdés, főleg akkor, ha mélyebben
belemegyünk, és megvizsgáljuk, képes-e ebben
a világban egy emberi lény teljes mértékben megszabadulni
az erőszaktól. Társadalmak, vallási közösségek óvnak
az állatok megölésétől. Néhány emberben felmerülhet a kérdés:
- Ha nem akarok állatokat ölni, mi a helyzet a növényekkel?
- Ezt olyan szintig el lehet vinni, hogy az ember megszűnik
létezni. Hol lehet meghúzni a határvonalat? Létezik-e kötelező
határ saját ideák, fantáziák, normák, vérmérséklet
vagy kötődés szerint, amelyre elmondhatjuk, hogy „eddig és
ne tovább"? Van-e különbség az egyén haragja és erőszakos
cselekedete, valamint a társadalom által szított gyűlölet között,
amely egy másik társadalom elpusztítására irányul? Az
erőszaknak milyen szintjéről beszélünk? Esetleg azt akarjuk
elemezni, élhet-e az ember erőszak nélkül?
Pontosan tudjuk, mi az erőszak, ezért nem szükséges szavakkal,
frázisokkal vagy cselekedetekkel kifejeznünk. Mivel
az emberekben a több évszázados civilizáció ellenére is még
mindig eléggé erős az állati ösztön, felmerül a kérdés, hol
kellene elkezdeni az ettől való megszabadulást? Kezdjem a
periférián, amely a társadalom, vagy a középpontban, ahol
én vagyok? Azt mondják, ne légy erőszakos, mert az csúnya
dolog. Elmagyarázhatnak minden érvet, és én belátom, az
erőszak borzalmas mindenki számára, kívül és belül egyaránt.
Vajon véget vethetünk-e ennek?