JiKri

szenvedésnek rengeteg változata, módja és fokozata
létezik. Ezeket mind nagyon jól ismerjük, és teherként
cipeljük életünk során, gyakorlatilag születésünk pillanatától
halálunkig...
Ha azt állítjuk, ez elkerülhetetlen, az nem válasz a kérdésre.
Ha elfogadjuk létezését, abba kell hagynunk a vizsgálatát.
Be kell zárni az ajtót a további kérdések előtt. Ha menekülünk
előle, az sem más, mint az ajtó bezárása. Menekülhetünk
férfihoz vagy nőhöz, italhoz, szórakozáshoz, a hatalom
különböző formáihoz, karrierhez, tekintélyhez, érdektelen
csevegéshez. Menekülésünk ezután létfontosságú lesz. A célkitűzéseknek
- amelyek felé törekszünk - hatalmas jelentőséget
tulajdonítunk. Rácsapjuk tehát az ajtót a szomorúságra,
ahogy azt az emberek többsége teszi. Befejezhetünk-e mindenféle
menekülést, és visszatérhetünk-e a szenvedéshez? Ez
annyit jelentene, hogy nem keresünk megoldást a szenvedésre.
Van fizikai szenvedés - fogfájás, hasfájás, operáció, baleset
-, és ezekre létezik válasz. Szenvedést okozhat a jövőbeli
fájdalomtól való félelem is. A szenvedés szorosan kapcsolódik
a félelemhez, és az élet ezen két fontos tényezőjének megértése
nélkül sohasem fogjuk megismerni, mi valójában a
szenvedély és a szerelem. Az olyan elmének, amely a szenvedély
és szerelem megértésével foglalkozik, mindenképpen
meg kell ismernie, mi a félelem és a bánat.