JiKri

vallásos ember nem keresi istent aggódik a társadalom
átalakulása miatt, mivel azonosul vele. A vallásos embernek
számtalan rituáléja van, tradíciókat követ, halott
és régmúlt kultúrában él, folytonosan magyarázza a Bibliát,
szent énekeket kántál vagy csuhát ölt magára. Az ilyen
ember nem hívő, hanem menekül a tények elől. A vallásos
ember teljességében akarja megismerni a társadalmat, amelylyel
azonosul, attól nem különül el. Kialakít magában egy értékrendet,
ami a kapzsiság, önzés, törekvés teljes felszámolását
jelenti. Éppen ezért nem függ a körülményektől, bár ő
maga a körülmények eredménye - az étel, amelyet megeszik,
a könyv, amelyet elolvas, a film, amelyet megnéz, a vallási
dogmák, hiedelmek, szertartások és minden hasonló ide tartozik.
Mivel felelősséget érez, a vallásos embernek be kell látnia,
hogy terméke annak a társadalomnak, amelyet ő maga
hozott létre. Ezért a valóság megtalálását itt kell kezdeni,
nem pedig templomban vagy a képzeletben. Máskülönben
hogyan találhatna egy teljesen új állapotra?